Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 21. kötet (181-190. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 21. (Budapest, 1901)
Polner Ödön: A képviselőválasztások érvényessége feletti bíráskodás egynémely kérdéséről [181., 1901]
и hogy е felszólalások nem bírnak a perjogi jogorvoslatok természetével. Hogy a jogosulatlanok felvétele miatt fel lehet szólalni, az a névjegyzékbe felvetteknek közérdekből adott az a hatósága, hogy ők a névjegyzék összeállításába befolyhatnak, azért, hogy a névjegyzék jól legyen összeállítva; ha azzal a hatósággal senki sem él, ebből még nem következik, hogy a névjegyzék pontosan van összeállítva, hogy a választó hatósággal bírók helyesen vannak nyilvántartva és ezért nem lehet kívánni azt, hogy egyesek választó hatósága elismertessék vagy meg nem létele constatáltassék akkor, mikor a névjegyzék már véglegesen meg van állapítva, sőt akkor is, miután a névjegyzék választásánál szavazás alapjául már szolgált is. S ezzel meg van döntve a fent jelzett ellenvetés másik része is, mert az itt mondottakból következik, hogy a névjegyzék évenkénti végmegállapítása nem eredményezheti azt, hogy az abban felvettek választó hatósága kétségbe vonható a következő évben tartott választások szempontjából ne legyen ; az csak azt eredményezheti, hogy a névjegyzék a következő évben tartott választáson a szavazás alapjául, a jogosultak akaratkijelentésénél vétessék alapul, mert a névjegyzék csakis a szavazásnál használandó eszköze ama körülmény megállapításának, hogy kinek a szavazata vétessék át, s kié ne ? c) A névjegyzékek mindig a következő évben netalán megejtendő választási eljárás számára állíttatnak össze. A választásoknál tehát mindig azok a névjegyzékek használandók, a melyek a megelőző évben állíttattak össze, illetve igazíttattak ki és a melyeknél ily módon rendszerint a választó hatóságban előforduló azokat a változásokat vehették csak figyelembe, a mely változások a megelőző évben fordultak elő. Kérdés merül fel tehát, vájjon a névjegyzékbe felvett egyénnek szavazata, a ki a névjegyzék végérvényes összeállítása után választó hatóságát elvesztette, a választások érvényességének megállapítása alkalmával érvényesnek tekintendő-e ? Ha abból indulunk ki, hogy a névjegyzék csak a szavazásnak egyik eszköze és nem választó hatóságot adó körülmény, akkor e kérdésre nemmel kell válaszolni. Igaz, hogy ennek az álláspontnak keresztülvitele mellett úgy ebben, mint az előbb említett esetben a választások ered12