Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 20. kötet (172-180. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 20. (Budapest, 1900)
Doleschall Alfréd: A bűnvádi perrendtartás XXXI. fejezetének (kártalanítás az ártatlanul szenvedett előzetes letartóztatás vizsgálati fogság és büntetés esetében) kritikai ismertetése [177., 1900]
kártalanításra adott igény nem alapszik merő vagyonjogi szempontokon — a mint a kormányjavaslat indokai hangoztatják — mert hiszen bizonyos, hogy az állami kártalanításnak csak egyik, nem is túlnyomó értékű elemet képezi az első sorban hatályo- suló erkölcsi elégtételadás, a rehabilitatio mellett a vagyonjogi kártérítés, úgy bizonyos az is, hogy a materialis kártalanítás construálásánál legelső sorban a vagyonjogi szempontok érvényesülnek. Midőn a törvény a kártalanítási igényt «megfelelő kész- pénzbeli kárpótlásra» is kiterjeszti, nem zárja ki a teljes kártérítést sem; a szabadságvesztés büntetés tartama alatt kiérdemelt tiszta munkajövedelem is, melyre a kártalanítási igény szintén kiterjed, kétségtelenül az elitéit vagyoni positiv státusának alkotó része, mig végül a már megfizetett pénzbüntetés és bűnügyi költségek behajtása által az állam közvetlenül belenyúlt az elitéltnek oly vagyonába, melyre, ba a hagyatékban találtatnék, az örökösöknek csak oly örökösödési igényük volna, mint a hagyaték egyéb állagára. Ezeknél fogva az elitéit, illetőleg a letartóztatott és a tőle tartásra jogosultaknak személyéhez kötöttnek a kártalanításnak legfölebb az a része tekinthető, a mely az elitéit, a letar- tóztattatott részére ártatlan szenvedései fájdalomdíjaként lett volna megállapítandó, mig a valóságos kár megtérítésére vagy éppen az elitélttől elvett vagyon visszatérítésére az államot a dán és franczia törvényhozás példájára vagy általánosságban az örökösökkel vagy legalább azoknak lehetőleg tág körével szemben kellett volna kötelezni. A most előadottnál is szűkkeblűbb a törvénynek az ártatlanul elszenvedett halálbüntetés esetében adandó kártalanítás kérdésében elfoglalt álláspontja. Az 583. § szerint ugyanis «abban az esetben, ba jogerős határozat megállapítja, hogy az az egyén, a kin halálbüntetést hajtottak végre, felmentendő lett volna, tartás követelésére jogosult hozzátartozóit, ha erre reászorultak, az elveszett tartásnak megfelelő készpénzbeli kártalanítás illeti, » Teljesen érthetetlen okokból, a nélkül, hogy a kormányjavaslat indokai csak egy szóval is megkisérlenék ezen páratlanul cynikus rendelkezésnek legalább is védelmére kelni, mert annak igazolása teljes lehetetlenség, ezen §-ban a törvény a Justizmord esetében az áldozat hozzátartozói irányában köteles állami elég27 165
