Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 20. kötet (172-180. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 20. (Budapest, 1900)
Doleschall Alfréd: A bűnvádi perrendtartás XXXI. fejezetének (kártalanítás az ártatlanul szenvedett előzetes letartóztatás vizsgálati fogság és büntetés esetében) kritikai ismertetése [177., 1900]
13 állapít meg kártalanításra vonatkozó igényt, oly természetes, hogy ezzel a kérdéssel felesleges részletesebben foglalkozni. Kétségtelen az is, hogy a midőn valaki oly cselekmény elkövetése miatt lett letartóztatva, a mely nem állapítja meg bűncselekménynek tényálladékát, vagy mely elkövetve egyáltalában nem lett vagy a melyet nem ő követett el: az a szó legeredetibb értelmében ártatlanul lett bűnperbe vonva, és hogy az 576. §-ban foglalt taxativ felsorolással teljesen kimeríttetett azoknak köre, kik letartóztatásukért kártalanítást igényelhetnek. Igaz, hogy ezen taxativ felsorolás elejétől fogva kizárja a concrét eseteknek méltányossági szempontból való méltánylását, az ars boni et asqui-nek a strictum jus mellett leendő érvényesülését. A törvény principialiter ki akarta zárni annak lehetőségét, hogy más, mint a letartóztatás alapjául szolgáló büncselekmenyben ártatlan egyén is igényelhessen kártalanítást. E szerint az az előzetes letartóztatás vagy vizsgálati fogság, melyet valaki a beszámítást vagy a bűnvádi eljárás megindítását, illetve a büntethetőséget kizáró ok fenforgásának daczára (öntudatlan állapot és elmezavar, ellenállhatatlan kényszer, jogos védelem, végszükség, gyermekkor, siketnémaság, elévülés, res judicata, magánindítvány hiánya stb.), állott ki, nem állapít meg kártalanításra vonatkozó igényt, ha a bűncselekmény, melynek következtében a prseventiv letartóztatás történt, tényleg el lett követve. Tekintettel a prasventiv letartóztatásnak a mai bűnperben nélkülözhetetlen szerepére, a büntető perrendtartásnak most tárgyalt álláspontja alig eshetik indokolt kifogás alá; ámbár arra való tekintettel, bogy az állami kártalanítás az erkölcsi és anyagi in integrum restituciónak helyettesítője, a melyre a becsületében meghurczolt és vagyoni jogállásában megkárosodott egyén, ki pl. jogos védelemben lőtte le megtámadóját, ép úgy reászorulhat, mint az, kit tévedésből néztek valamely bűntett elkövetőjének : a concrét körülmények méltatásának lehetősége érdekében kívánatos lett volna az irányban is rendelkezni, hogy a bírói belátáshoz képest a kártalanításhoz való igény akkor is megállapítható lett volna, ha a tett bűnvádi üldözését a büntető törvénykönyv általános része értelmében valamely a beszámítást kizáró ok akadályozta. Szerkezeti szempontból szerencsétlennek tartom az 576. i«
