Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 20. kötet (172-180. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 20. (Budapest, 1900)
Baumgarten Sándor: A kereskedelmi törvény II. rész ötödik czimének revisiója (A fuvarozási ügylet) [172., 1900]
и Különben ezen kérdésnek nincs nagy practikus jelentősége, mert a (rendszerint az üzletszabályzatra hivatkozó) fuvarlevél legtöbbnyire a fuvarozási szerződés összes intézkedéseit magában foglalja. Ha az áru kijelölt átvevője fel nem található, vagy az átvételt megtagadja, k. tvünk (409. §.) az eladásnál vagy megőrzésnél a bírói közreműködést kívánja meg. Ezt az új német k. t. (437. §.) helyesen mellőzi és első sorban a feladó utasításának kikérésére kötelezi a fuvarozót; az áru letételére és árverésére pedig hasonló feltételek mellett és hasonló módon jogosítja fel a fuvarozót, mint k. tvünk (347., 351. §§.javevőt, illetve az eladót késedelem esetére. A fuvarozó törvényes zálogjogát valamint e zálogjog gyakorlását akkor, ha több fuvarozó vesz részt k. tvünk (412. §.) helyesen határozza meg. A revisio alkalmával legfeljebb praecisebben fejezendő ki az utánvételi eljárás két különböző esete: az egyik, midőn a fuvarozó az előzők meghatalmazottaként jelentkezik, és a másik, midőn az utánvételt eszközlő fuvarozó előzőinek jogaiba törvény erejénél fogva lép és azokat saját nevében érvényesíti.* * Az utóbbi esetre vonatkozólag a jogi constructio kérdésében controversia keletkezett és különösen két irány az, a mely egymással szemben áll. Az egyiket Laband alapította meg (Zeitschrift des Handelsrechtes) és mivel a Eeichsoberhandelsgericht (20. köt. 190. 1. és 24. k. 288. 1.) is követi, Németországon uralkodó tanná vált, melyet Goldschmidt, Grünhut, Gareis, Eger is acceptált. E szerint az előzők kielégítése által ennek jogai megszűnnek és a következő fuvarozó önálló követelést nyer önálló zálogjoggal. E theoria ellen Schott, kihez Staub, Wächter és Koch is csatlakoztak, kifejtette, hogy az előzők joga a kielégítés által meg nem szűnik, hanem a következőkre cessio legis által megy át, úgy hogy ez bár saját jogán lép fel, ezt mégis csak úgy érvényesítheti, a mint az első fuvarozó személyében keletkezett. E cessio theoria ellen szól az, hogy a forgalom érdeke megkívánja az utolsó fuvarozó eredeti, az előző elleni kifogásoktól mentes jogát épúgy, mint pl. a váltójogban megkívánja a forgatmányt az engedmény helyett, viszont a Laband-féle th. elfogadása mellett nehéz a jogi constructio akkor, ha a kijelölt átvevő az átvételt és az utánvét kifizetését megtagadja. Az utolsó fuvarozó az általa teljesített fizetést előzőjétől (causa data causa non secuta) visszakövetelhetné ugyan, de az első fuvarozó a feladó ellen nem érvényesíthet oly jogot, mely a kiegyenlítés által 14
