Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 20. kötet (172-180. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 20. (Budapest, 1900)

Szakolczay Árpád: A gyermekvédelem Magyarországon tekintettel az 1898. évi XXI. törvényczikkre [176., 1900]

16 sanként fejleszti ki az egyes tüneményes személyek, tárgyak associationalis csoportjait. A kívülről ható inger agyukban bizonyos érzetet kelt, a mely cselekvést indíthat meg. A reflex-miveletnél ezen folya­mat az öntudat elkerülése mellett folyik le s az inger itt az érző területről a nélkül csap át a mozgásira, s eredményezi a mozgásban nyilvánuló visszahatást, hogy associationalis, tehát physicus folyamat indulna meg. A mint a benyomások utján nyert tárgyak, személyek, tüne­mények, ezek egymáshoz való viszonya, sajátsága finomabb vál­tozatokban jut tudatunkba, a szerint több associationalis műve­let tölti ki a beható ingerre keletkezett érzet és az arra bekö­vetkezett visszahatás, a cselekvés között levő időszakot.» Idéztem e helyeket kiváló tudósunk értekezéséből annak bizonyítására, hogy az újszülött agya fehér lap, melyre a viszo­nyok, a társadalom, a környezet vési be az ő charakteristikus vonásait. Ezt az agyat mindenre lehet nevelni, jóra és rosszra; az ifjúkori bűnösök tehát a társadalom productumai és nem a ter­mészeté. De strigis que non sunt nulla mentio fiat! Ne fogadjuk el az iíjukori bűnösöket, mint typusokat. .. Hanem kísérjük végig ezen elnyomorított existentiák tör­ténetét a születéstől egész a tragikus kifejletig, és azután kap­juk meg a természeti hajlamok és az állami mulasztások helyes mérlegét. S bármennyire meghajtok a gyermekvédő-congressusban elhangzott fejtegetések előtt, bármennyire felkeltik is sym- pathyáinkat azon nemes indítványok, melyeket dr. Fayer László egyetemi tanár úr a congressuson tett, ezek csak enyhítései a fennálló állapotoknak, de nem foglalják magukban azt a meg­oldást, mely előttem egyedül látszik helyesnek, hogy t. i.: Húsz éven alóli ifjaknak a bűnvádi törvénykezéssel mi dolguk sem lehet, és az általuk elkövetett cselekmények nem % bírálhatók el a közönséges bünpörök keretében. Nap-nap után látjuk a büntető-törvényszékeknél a vádlot­tak padján szürke daróezruhában az úgynevezett «ifjúkori bű­nösöket», három biró, ügyész és védő, nagyszámú hallgatóság 122

Next

/
Oldalképek
Tartalom