Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 20. kötet (172-180. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 20. (Budapest, 1900)
Edvi Illés Károly: Semmiségi panasz [175., 1900]
21 zog a revisionális bíróság, mint nálunk, mindazáltal azt tapasztalom, hogy ha a tényállás meg van állapítva, a semmitőszók arra a törvényt alkalmazza, büntetést szab ki s az ennek kiszabásához szükséges mellékkörülményeket a megállapított tényekből meríti.* Ettől eltekintve, a biró rendkívüli enyhítés jogánál szertelen különbség van az osztrák és magyar BP. közt. Az osztrákoknál ugyanis anyagi semmiségi ok csak akkor forog fenn, ha a biró a büntetés rendkívüli enyhítési vagy sulyosítási jogának gyakorlatánál a törvényben megállapított határokat átlépte ; ha azonban a törvénysértés abban nyilvánul, hogy a büntetés rendkívüli enyhítés jogát a biró nem gyakorolta, felebbezésnek van helye, vagyis ebben a vonatkozásban a semmitőszék hatásköre megszűnik,** mig BP.-uk szerint az is anyagi semmiségi ok, ha a bíróság a Btk. 92. §-át nem alkalmazta, midőn azt alkalmazni kellett volna s megfordítva. A mi kétségtelenül azt bizonyítja, hogy annak megbirálása, vájjon valamely ténykörülmény enyhítő körülmény-e vagy nem, szintén a Curia jogkörébe utaltatott. Hogy áll már most a kérdés részleteiben a mi törvényünk szerint, mely a revisió tekintetében a legfőbb bíróságnak valamennyi kontinentális törvénynél szélesebb hatáskört ad. Igen tisztelt ellenfelem a Curiának e téren még annyi jogot sem ad, mint a mennyivel a német törvény a Piéichsgerichtet felruházza; mert azt mondja, hogy «annak megállapítása, m vehető fel enyhítő vagy súlyosító körülményül . . ., a ténybeli megállapítások körébe tartozik . . .; e szerint a 385. §. 3. pontja alapján semmisegi okról csak akkor lehet szó, ha az eljárt bíróság ítéletében túlnyomó enyhítő körülményeket állapított meg s a 92. §-t még sem alkalmazta; vagy ezt a szakaszt alkalmazta, holott ítélete szerint nem látott túlnyomó enyhítő körülményeket.» Az igen tisztelt felszólaló gondolatmenetét folytatom, s azt a kérdést vetem fel, vájjon minek alapján állapítja meg a revisionális bíróság azt, hogy az alsófok helyesen vette-e fel a túlnyomó enyhítő körülményeket? Ha az ő álláspontjára helyez* Mayer: Kommentár II. k. 282. §. 94. jegyz. ** Mayer: Kommentár II. 571. 1. 383. jegyz. 101
