Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 19. kötet (162-171. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 19. (Budapest, 1900)
Kosutány Ignácz: Jogtörténelmi tanulmány Verbőczy azon állítása fölött, hogy a régi magyar perej-eljárás galliai eredetű [164., 1899]
23 szőr, s innen vették azt át a világi bíróságok. Az egyház peres eljárása a XIII-ik századig a világi bíróságok eljárásától lényegesen nem különbözött. Az idők szelleme és a szokások által megkívánt eljárási mód ugyanaz az egyházi és világi bírák előtt, melyet az alkalmazó bírák különös karaktere csak itt-ott módosított. Az eljárás mindig mindenütt nyilvános. A XIII-ik században merül fel először a bírói eljárásban egy oly újítás, mi következményeiben alig sejtett erejűvé vált, nevezetesen akkor történik először, hogy a bíró előtt nemcsak vád (accusatio), hanem feljelentés (denunciatio) alapján is lehet büntető pert kezdeni. Az egyház serényen kihasználta ez újítást, mely czéljainak kedvezni látszott, s III. Incze pápa azt már törvényhozási szentesítéssel is ellátta : Tribus modis valet crimen opponi denuntiando, excipiendo et accusando. IX. Gergely pedig e tételt felvette Decretumába.1 Nagy újítás volt ez, mert a vádemelés régi garantiái, a «patvarkodás» büntetése és más egyebek alapjaikban megrendülve, az inquisitorius eljárásnak tág kapu nyílt. III. Incze pápa eleinte a jmpságnak romlott erkölcseit kívánta ez úton javítani. Minden egyházmegyében nyomozó bíróságot alakított, mely előtt papok és szerzetesek kötelesek voltak megjelenni s egyenkint feljelenteni minden gonoszságot, mi csak tudomásukra jutott. (Ekkor merült fel az a kérdés, hogy ha a nyomozásra kirendelt bírák előtt bűntényt jelent fel valaki, járjanak-e el azonnal, vagy tegyék át a feljelentést a püspöki bírósághoz ? III. Incze e kérdést úgy döntötte el; ha a bűntény olyan természetű, hogy a pap letételét, vagy hivatala elvesztését vonja maga után, a nyomozó bírák az ügyet tereljék a rendes vádeljárás útjára, ellenkező esetben büntessék maguk a körülmények mérlegelése után. A vádlottak az eljárás ellen hasztalan tiltakoztak, a büntető ítéletet a felsőség megerősítette.) Ez volt a titkos eljárás kezdete. Hosszas volna nyomon követnünk, mikép hódította meg a tért nyomról-nyomra a titkos eljárás,'2 melyben az eretnekség üldözésének kiváló szerep jutott, de melyet V. Kelemen s XXII. János egyéb esetekre is kiterjesztett, úgy hogy а XIV. század közepén a vádemelés régi 1 Lib. Y. Tifc. 1. cap. 16. L. F. Hélie Traité I. 255. s kk. 11. 71
