Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 19. kötet (162-171. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 19. (Budapest, 1900)
Kosutány Ignácz: Jogtörténelmi tanulmány Verbőczy azon állítása fölött, hogy a régi magyar perej-eljárás galliai eredetű [164., 1899]
ÍO Mindezeknek végső eredménye gyanánt pedig megállapíthat] uk a következőket: Forrásaik tekintetében a franczia és magyar peres eljárás- között rokonság van egy közös forrás, a kánonjog révén ; de idegen a két perjog egymástól nemcsak mert a kánonjog különböző erővel hatott nálunk, mint Francziaországban, hanem azért is, mert a, franczia jog több olyan jelentékeny forrással bírt, mit a magyar jog nélkülözött. Ezek a franczia jogot a maga eredetiségében nagy erővel és nagy sikerrel támadták meg, holott a mi magyar jogunk nagyobb mértékben volt képes eredeti nemzeti intézményeit, s ezekkel sajátos jellegét híven megőrizni. HL Bírói szervezet. A franczia bírói szervezet a XIII. században két nagy ágazatra oszlott, az egyházi és világi bíráskodásra. I. Az egyházi bíráskodás püspöki megyénként a püspök,, mint лordinarius» itélőszékén gyakoroltatott, de a püspök e jogával ritkán élt személyesen, többnyire helyettesei által és pedig eleinte az archidiakonok, utóbb a püspöki offtcialisok által. Az egyházi biró illetékessége részint a peres személyek minősége, részint a per tárgyánál fogva roppant terjedelmű volt, különösen büntető ügyekben. Halálos Ítéletet azonban nem hozhatott. Az egyházi bíróságoknak alább és felebb rendeltetése- már ki van fejlődve. A püspöktől az érsekhez, innen a pápához történik a felebbezés. A püspök kettős czímen birt jurisdictióval, mint hűbér ur Ítélte a hübéruri területén lakók közt felmerült peres ügyeket vidame vagy advocatusai által, mint a lelkek főpásztora pedig ítélt vallásos kérdésekben officialisai által. II. A világi biráskodás hűbéri, királyi és városi bíráskodás. 1. A hűbéri biráskodás a világi biráskodás alapja, mert a királyi is eleinte merőben hűbéri biráskodás volt, s ebből fejlődött ki lassan annak különös természete. A hűbéri bíráskodás-58 I
