Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 19. kötet (162-171. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 19. (Budapest, 1900)
Vargha Ferencz: A bűnvádi perrendtartás perorvoslati rendszere [170., 1900]
30 A felebbezés bejelentése úgy s annyi idő alatt történik, mint azt a felfolyamodásnál láttuk. Ez nagyjában megfelel a mostani gyakorlatnak; ellenben a felebbezés bejelentésének sorrendjére nézve már lényeges újítás számba megy a törvénynek ama rendelkezése, mely szerint előbb a vádló s az után a vádlott nyilatkozik (330. §.). Ez látszólag jelentéktelen dolog; de én abban üdvös újítást látok. A bűnper e tekintetben lényegesen különbözik a civilispertől, mert a polgári perben magánfelek magánjogi viszonyai szabályoztatnak: itt tehát közömbös az, hogy melyik fél nyilatkozik előbb; hogy a felperest vagy alperest illesse-e az elsőség ? Bűnperben azonban másként áll a dolog; itt a per tárgya az állam büntetőigénye, a mi minden ízében közjogi jelentőségű dolog; tehát függetlenül bírálandó meg a vádlott nyilatkozatától. Mert az, hogy a vádlott felebbez, az állam büntetőigényét sem nem fokozza, sem nem csökkenti; sem minőségére, sem mennyiségére befolyással nincsen. Midőn a modern törvények az ügyészt oda ültetik a közvádló székébe, őt azzal a széleskörű s nagyfontosságú mandátummal ruházzák fel, hogy egyedüli bírája legyen annak, vajon az állam büntető igényét fedi-e az ítélet; s perorvoslatot csak akkor használjon, ha akár minőségileg, akár mennyiségileg a közérdek szempontjából valamelyes súlylyal biró büntetőigényt nem ítélt meg a biró ; sőt tovább megyek, a mandatum kötelességévé teszi az ügyésznek, hogy, — mint a közérdek őre, —■ necsak akkor éljen perorvoslattal, ba az Ítélet a számlán valamit törlesztetlenűl hagyott, hanem akkor is, ha többet rótt az adós terhére, mint a mivel tartozik. Ha a közvádló ekként a közérdek szempontjából az anyagi igazságot képviseli, — hogy egyeztethető össze állásával, hogy a hatalom teljes birtokában ő lesse a gyakran szánalomra méltóan gyámoltalan vádlott ajkáról a nyilatkozatot, hogy felebbez-e vagy sem; s hová törpül a közérdek képviselőjének magasztos állása, ba nyilatkozatából kitűnik, hogy csak azért felebbez, vagy azért nyugszik meg, mert a vádlott is hasonló nyilatkozatot tett. Egy ilyen nyilatkozat lesülyeszti piedestáljával s oda sorozza a bagatell biró előtt pörlekedő szatócsok közé. Sietek kiemelni, hogy évek hosszú során át tartó büntető praxisomban soha sem volt alkalmam tapasztalni azt, hogy 252
