Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 19. kötet (162-171. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 19. (Budapest, 1900)

Vargha Ferencz: A bűnvádi perrendtartás perorvoslati rendszere [170., 1900]

15 bénítja. Sajnos, codificationalis rendszerünknek egyik nagy árnyoldala az, bog}' a szakférfiak által évek során át tartó lelkiismeretes munkával alkotott mű számos retortán megy keresztül s ezen hosszadalmas útjában az apró porszemecskék- től megóvni lehetetlen. Ilyen porszemecske az is, a mire az imént mutattam reá, s a miért sem a törvény tervezetének szerzőjét: Balogh Jenőt, sem az általa felsorolt férfiakat nem lehet felelősségre vonni, mert a javaslat szerint a kir. Ítélő tábla az ügyérdemét nem vizsgálhatta felül, s az erre jogalapot nyújtó szöveget a kép­viselőház igazságügyi bizottsága igtatta a javaslatba; s hogy ez- mily hevenyészve történt, mutatja az, hogy az ekkép módosított 272. §-t közvetlenül megelőző 271. §-t, ahol ki van mondva, hogy az iratoknak csak egy része, t. i. az, a melyik a vizsgálati fogságra vonatkozik, terjesztendő fel a másodbirósághoz, érin­tetlenül hagyta s így a mit a bizottság a 272. §-ba belekodifikált, az tényleg alkalmazásba csak akkor jöhet, ha a vádhatározat ellen pl., mert az részben megszünteti az eljárást, az ügyész is felfolyamodással élt, s így az iratok is felküldendők a kir. Ítélő táblához. 3. A törvény szerint egyfokú felfolyamodásnak van helye (378. §. első bekezdés); azonban a vádtanácsnak előzetes letar­tóztatását, illetőleg vizsgálati fogságot elrendelő vagy fentartó, valamint a vádlónak a vizsgálat elrendelése iránt tett indítvá­nyát elutasító végzései (105., 151. §§.) ellen, ha másodfokban vannak is hozva, további felfolyamodás használható. A «to­vábbi felfolyamodás>> azt jelenti, hogy a vádtanács végzése el­len a kir. Ítélő táblához lehet felfolyamodni, ez azonban a fel­folyamodás tárgyában utolsó fokban dönt, mert a BP. szerint három fokú perorvoslat nincsen, vagyis négy forum egy vitás kérdésben sem dönt. Kétfokú felfolyamodásnak is csak akkor van helye, ha a letartóztatást vagy a vizsgálati fogságot a vádtanács elrendelte, illetve fentartotta, de ha a vizsgálóbíró végzését felülvizsgálva, a szabadlábra helyezést elrendelte, vagy a vizsgálóbírónak hasonló tartalmú végzését helybenhagj'ta, határozata ellen per- Orvoslat nem használható. A vizsgálat elrendelése tárgyában hozott határozat ellen pedig csak akkor van kétfokú felfolya­237

Next

/
Oldalképek
Tartalom