Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 19. kötet (162-171. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 19. (Budapest, 1900)
Reichard Zsigmond: A bűncselekvények osztályozása kriminologikus szempontból [169., 1900]
T. teljes-ülés! A nemzetközi büntetőügyi egyesület működése eddig Magyarországban aligha részesült abban a figyelemben, a mely azt fontossága szerint megilletné. A feltételes elitélés kérdésében lefolyt mozgalmon kivül alig volt a nemzetközi büntetőügyi egyesület programjának olyan pontja, a mely nálunk kellő figyelem és megvitatás tárgyául szolgált. Jogi irodalmunkban jóformán idegen az az eszmekor, a melyet a nemzetközi büntetőügyi egyesület képvisel, és a melynek alapelve az, hogy a büntetőjog czélja a bűntettesek ellen a társadalom védelmére folytatott ezéltudatos küzdelem legyen. Abból az alkalomból, hogy a nemzetközi büntetőügyi congresszus az idén Budapesten gyűl össze, azt hiszem, nem végzek felesleges munkát, ha a congresszus programjának egyik kérdését a congresszus munkálatainak mintegy előkészítéseként itt egyletünkben szóvá teszem, és azokat a fejtegetéseket, a melyekkel a congresszus munkálataiban részt venni szándékozom, előzetesen itt egyletünkben terjesztem'elé. Fejtegetéseimnek ezt a jellegét szükségesnek tartom különösen hangsúlyozni, már csak azért is, mert nem tartok arra számot, hogy a következtetések, a melyekre jutok, a felvetett kérdésnek úgynevezett gyakorlati megoldását foglalják magukban. Ha valamely kérdés gyakorlati megoldása alatt azt értjük, a mely a közel jövőben való megvalósúlásra számíthat, akkor a büntetőügyi egyesületben propagált eszmék nagyobb részben nem gyakorlatiak, mert a megvalósúlástól egyelőre még távol állanak. De ha a gyakorlati megoldás fogalmát a helyes megoldás fogalmával tartjuk egyértelműnek, akkor a büntetőügyi egyesület alapelvei nemcsak arra tartanak számot, hogy gyakorlatiaknak tekintessenek, hanem arra is, hogy annyival gya1* 205
