Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 19. kötet (162-171. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 19. (Budapest, 1900)
Nagy Ferencz: A kereskedelmi törvény revisiója [168., 1900]
lévén természetesebb, mint hogy a gyakorlat a kereskedelmi törvény magánjogi intézkedéseit a nemkereskedelmi ügyekben is alkalmazza, abból indulván ki, bogy a törvényhozás azokat úgy állapította meg, a mint azok a kereskedelmi törvénybe való felvételre való tekintet nélkül is helyeseknek találtattak. Ez a viszony a kereskedelmi és az általános magánjog között azonban természetesen csak addig maradhat fenn, a míg az utóbbi ugyanabban az állapotban marad, melyben a kereskedelmi törvény keletkezésekor létezett. Mihelyt tehát a kidolgozás alatt álló polgári törvénykönyv elkészül, lényegesen megváltozik az az alap, melyre a kereskedelmi törvény készítésekor helyezkednünk kellett. Következésképpen a kereskedelmi törvény épülete sem maradhat változtatás nélkül s a revisio szüksége már a polgári törvénykönyvre való tekintettel is előáll. Ellenkező esetben oda jutnánk, hogy a kereskedelmi és polgári törvénykönyv között ellenmondások keletkeznének, előre látható lévén, hogy a polgári törvénykönyv a kereskedelmi törvény magánjogi intézkedéseit nem fogja változatlanul átvenni, s a mennyiben érdemileg nem is akarna eltérni, már az elhelyezés és szövegezés különbözősége is elegendő arra, hogy azok a gyakorlatban különbözően alkalmaztassanak. E megfontolás indította a németeket is arra, hogy a kereskedelmi törvényt abból a szempontból is módosítsák, miszerint az új polgári törvénykönyvvel összhangzásban álljon. Ebben a tekintetben is tehát a német példa hatása és útmutatása alatt állunk. Egyben azonban mégis nagy a különbség a leendő magyar és a német polgári törvénykönyv viszonya között a kereskedelmi törvénynyel szemben, melyet nem szabad figyelmen kívül hagyni. A németek szerencsésen eljutottak odáig, hogy nemcsak a kereskedelmi, hanem az általános magánjog is közös birodalmi joggá vált, úgy hogy az új német polgári törvénykönyvnek ugyanaz a területi kiterjedése, mint a kereskedelmi törvényé. Ennek folytán az az egyik magánjogi körülmény, a mely a regi német keresk. törvény alkotására ugyanolyan befolyást gyakorolt, mint a magyarra, t. i. az általános magánjog különbözősége, az új polgári törvénykönyvvel megszűnt s teljesen fölöslegessé vált a keresk. törvényben olyan intézkedéseket meghagyni, melyek a polgári törvénykönyvben tartalmaztatnak. Nálunk 17 199 2
