Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 19. kötet (162-171. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 19. (Budapest, 1900)
Nagy Ferencz: A kereskedelmi törvény revisiója [168., 1900]
13 E bosszú felsorolásból, a mely pedig egyáltalában nem kimerítő, s melynél szándékosan tartózkodtam attól, bogy a reform közelebbi tartalmát is megjelöljem, eléggé meggyőződhetünk arról, hogy a kereskedelmi törvény anyagából sokkal több az, a mi javításra szorul, mint a mennyi egyes szórványos novelláris intézkedések keretébe beférne, hogy valóban csak az általános revisio az, a mely a revisionális munka kiterjedésének megfelel. Ez véleményem szerint akkor is áll, ba a kereskedelmi törvény rendszerét magát érintetlenül hagynék s épen csak az egyes különleges matériák módosítására és kiegészitésére szorítkoznánk. Mennyivel inkább áll tehát abban az esetben, ha arra a meggyőződésre jutottunk volna, hogy a kereskedelmi törvény rendszerét is meg kell változtatni, hogy ez sem felel meg a mi viszonyainknak. A kereskedelmi törvény tudvalevőleg az ú. n. vegyes rendszeren épült fel, a mely szerint a kereskedelmi jog nem csupán a kereskedők joga, hanem a nemkereskedőkre is kiterjed, még pedig nemcsak akkor, ha kereskedőkkel kötnek ügyleteket, hanem enélkül is az ú. n. tárgyilagos (objectiv) vagy feltétlen (absolut) kereskedelmi ügyletek alapján, melyek speculationális természetüknél fogva akkor is kereskedelmi ügyletek, ba egyik fél sem kereskedő. (Kereskedelmi törvény 25S. §). A menynyiben pedig a kereskedelmi jog a kereskedők joga, a törvény taxatíve felsorolja azokat az ügyleteket, melyeknek iparszerű kötése a kereskedői minőséget megalapítja. (Kereskedelmi törvény 258., 259., §§.) Ezt a rendszert szintén a német kereskedelmi törvénytől vettük át s annál nagyobb megnyugvással fogadtuk el, mert azt láttuk, hogy az újabb kereskedelmi jog mindenütt levetette kizárólagos osztályjog jellegét, a minővel régebben birt, sőt a franczia Code de commerce s közvetlen utánzatai még erősebben objectivisálták a kereskedelmi jog kiterjedési körét, mint a német kereskedelmi törvény. Ismertük ugyan azokat az ellenvetéseket, melyek e vegyes rendszer ellen felhozattak: hogy kissé complikált, hogy a kereskedelmi jog különös szabályai csak a hivatásos kereskedelem , IV. J95
