Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 19. kötet (162-171. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 19. (Budapest, 1900)
Edvi Illés Károly: A járásbíróság előtti eljárás különös tekintettel a vád képviseletére [167., 1900]
9 teljesítve nem volt — az ügyészségi megbízott indítványa alapján a járásbíróság különböző határozatokat hozhat. Megszüntetheti az eljárást, ha a tárgyalás kitűzésére nincs elegendő alap ; az ügynek más bírósághoz való áttételét rendeli el, ha az hatásköréhez nem tartozik, vagy hatáskörét túlhaladja; és végre: kitűzi a tárgyalást, ha az említett intézkedések közül egyiket sem tette. A tárgyalás kitűzése, az ahhoz szükséges személyek meg- idézésével jár. De annak szüksége is felmerülhet az előkészítő ■eljárás alatt, hogy a terhelt személyére vonatkozó valamely kivételes intézkedést kell tenni. így különösen elrendelhető annak elővezetése vagy letartóztatása. Vizsgálati fogságnak a járásbirósági eljárásban nincs helye; ellenben a terhelt előleges letartóztatása megtörténhetik, csakhogy ez is korlátoltabb mértékben, mint a törvényszékhez tartozó ügyekben. így különösen kihágás miatt csak 48 óráig, vétség miatt az ítélet előtt csak nyolcz napig tarthat az előzetes letartóztatás. Ez a nyolcz nap néha talán rövid is lesz. Mert a járásbíróság hatásköréhez ezentúl oly ügyek is fognak tartozni (így pld. a sikkasztás, csalás), a melyeknek tényálladéka sokkal bonyolódottabb lehet, semhogy nyolcz nap alatt a tárgyalás kitűzhető volna. Ha tehát ily esetben le kellett tartóztatni a terheltet, a ki pld. a szökést megkísérelte : akkor ugyancsak iparkodnia kell a bírónak, hogy a tárgyalást kellő időben megtarthassa. Mert ha ez nem sikerül: akkor a szökésben volt terheltet el kell bocsátania, hogy most már végleg elszökhessék. Az előkészítő eljárás tehát, néha, mint látjuk, elég dolgot .ad a bírónak. Ezt követi a második perszak, vagyis az ügy érdemleges elintézése tárgyaláson. A járásbirósági eljárás súlypontja tulajdonképen a tárgyalás, mert itt jut érvényre teljes mértékben a szóbeliség és közvetlenség, s mert a járásbirósági ügyek legnagyobb része tárgyaláson nyer megoldást. E tárgyalás menete egészben véve ugyanaz, a mi a törvényszéki főtárgyalásé. Ezért az 542. § világosan ki is mondja, hogy a főtárgyalásról szóló XVIII. fejezet rendelkezései a járásbíróság előtti eljárásban is megfelelően alkalmazandók. Tehát ismét egész tömege a §-oknak (293- 33Ö. §§-ok), a melyeket a járásbiró .saját kódexébe beolvasztani kénytelen. E mellett azonban figye171
