Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 19. kötet (162-171. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 19. (Budapest, 1900)
Edvi Illés Károly: A járásbíróság előtti eljárás különös tekintettel a vád képviseletére [167., 1900]
Előadásom czélja a járásbiróság előtti büntető eljárás általános ismertetése. Ennek keretében tüzetesebben kívánok 'foglalkozni a vád képviseletével, mint oly intézménynyel, a mely az egész eljáráson átvonul. Mielőtt azonban ezt tenném : szabadjon néhány észrevételt az egyes bíróság büntető eljárásának szabályozásáról előrebocsátanom. A kisebb büntetés alá eső és egyszerűbb tényálladékú büntetendő cselekmények elbírálására mindenütt egyes bírák vannak hivatva, a kik kevesebb alakisággal járnak el, mint a társas bíróságok. Az ilyen egyes biró eljárását azelőtt nem foglalták össze külön szabályokban, hanem rábízták a gyakorlatra, hogy a biró, egyszerű feladatának megoldásához az egyszerű formákat megtalálja. Az újabb időben mindazonáltal, mióta a bűnvádi eljárást rendszeres törvénykönyvbe foglalták: az egyes bíróság eljárásának külön szabályozását sem lehetett mellőzni. Ez azonban nem mindenütt történt egyformán. így különösen háromféle módszer jött alkalmazásba. Az egyik módszer az, hogy az egyes biró eljárását, az általános bűnvádi eljárástól különválasztott önálló törvénybe, illetőleg szabályzatba foglalták össze. Ily külön szabályzat alapján működnek nálunk a büntető járásbíróságok 1881 óta, midőn a büntető törvénykönyvekkel együtt a járásbíróságok büntető eljárását szabályozó 1880. évi ig. m. r. is hatályba lépett. Ez a kis kódex mindössze 108 §-ból áll s magában foglalja mindazt, a mihez magát a büntető járásbíróságnak tartania kell. E módszert követte Csemegi Károly is, midőn a bűnvádi eljárás tervezetét 1882-ben, majd 1886-ban elkészítette. E tervezetek mindegyike csak a törvényszékhez tartozó ügyekre vonatkozó eljárásról szól. A járásbiróság előtti eljárás szabályozását Csemegi külön törvénynek tartotta fenn. I. 165 1*
