Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 19. kötet (162-171. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 19. (Budapest, 1900)
Finkey Ferencz: Az esküdtszék az új magyar bűnvádi eljárásban [166., 1899]
ellen ily ok fennforog, az semmiség terhe alatt nem vehet részt azon ügy tárgyalásában. Ezzel kívánja a törvény úgy a felek, mint a közönség előtt az esküdtszék részrehajlatlanságát biztosítani. E kizárási eljárás eddigi sajtóesküdtszékünknél, valamint az 1844-diki javaslatban is ismeretlen volt s mindenesetre üdvös újítás. Ezután jön az esküdtek kisorsolása, a melynél leglényegesebb a felek visszavetést joga. Az indokolás nélküli visszavetés, melyet az 1844-iki javaslat és az 1867-iki szabályzat is megadnak a vádlónak és a vádlottnak, szintén az esküdtszék részre- liajlatlanságának biztosítására szolgál s az esküdtszék! intézménynek mindenütt lényeges vonását képezi. Eddigi gyakorlatunknál — mely a vádlónak és a vádlottnak egyenlő számú esküdt visszavetését engedte meg— a BP. annyiban liberálisabb, hogy a visszavetést az ügyész által kezdeti meg, a ki így egygyel kevesebbet vethet vissza s világosan kijelenti, hogy ha a visszautasítható esküdtek száma páratlan, a vádlott egygyel többet utasíthat vissza. Az 1844-diki javaslat azonban kétségkívül liberálisabb a BP.-nál is, mert a vádlónak 6, a vádlottnak pedig 10 esküdt visszavetését engedi meg. Helyes és praktikus intézkedése a BP.-nak, hogy utasítja a főtárgyalási elnököt, hogy a visszavetések megkezdése előtt mindig állapítsa meg a törvény értelmében és jelentse ki világosan, hányat utasíthat vissza a vádló, hányat a vádlott, hogy a visszavetés számaránya felett a kisorsolás közben a felek közt vita ne támadjon. Minthogy a visszautasítás csak jog s nem kötelesség a felekre, a melyről tehát le is mondhatnak, az eljárás könnyítése végett megengedi a BP.. hogy a mennyiben a felek kifejezetten beleegyeznek abba, hogy visszavetési jogukat csak korlátozott mértékben, vagy egyáltalán ne gyakorolják, ez esetben az esküdtszéket 24-nél kevesebb esküdt közül is ki lehessen sorvádlottal legközelebbi rokonságban levő esküdt, 2. a ki a vádlott elítél- tetéséből hasznot remél, vagy kártól tart, 3. a ki az ügyben tanú vagy szakértő volt, vagy ily minőségben van a főtárgyalásra idézve, 4. a ki az ügyben már mint esküdt, vádló, védő, vagy mint a sértett képviselője szerepelt. 5. a ki az állam hivatalos nyelvét nem érti, 6. a ki testi, szellemi vagy erkölcsi ok miatt az esküdtek névjegyzékébe sem lenne felvehető.-28 140
