Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 19. kötet (162-171. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 19. (Budapest, 1900)
Finkey Ferencz: Az esküdtszék az új magyar bűnvádi eljárásban [166., 1899]
21 év folyamán már valamely ülésszakban esküdtszéki szolgálatot teljesítettek a folyó és a következő évben. Ez utolsó pont által lehetővé válik, hogy a ki terhesnek találja magára az esküdti működést, csak minden második évben jöjjön egyszer sorsolás alá. E szabály alól ugyan a törvény kivételt enged, a mennyiben felhatalmazza az igazságügyminisztert, hogy e mentességi jog igénybevételét egyes esküdtbi- róságok területére felfüggeszthesse, ha az illető területen az esküdtképes egyének csekélyebb száma miatt az esküdtszék megalakítása nehezen, vagy egyáltalán nem lenne eszközölhető. Kemélliető azonban és a folyó évben történt összeírás alapossá is teszi e reményt, hogy a mentességi ok felfüggesztésére igen kevés helyen lesz szükség s igy a kivétel nem válik sza- bálylyá. A mi az esküdtek összeírását s a róluk vezetendő névjegyzékek összeállításának módját illeti, e tekintetben is a változott viszonyok eltérést parancsolnak az 1844-iki javaslattól. Az igazságszolgáltatás elválasztása a közigazgatástól s a választási elvnek a közigazgatásban is bebizonyosodott helytelensége lehetetlenné tették, hogy az esküdt-lajstromok összeállítása egyedül a közigazgatásra bizassék s az évi lajstromok a közgyűlés választása által töltessenek be. Az E. T. azért felhasználva az újabb külföldi törvényhozások sokféle kísérleteit, az esküdtek alaplajstromának egybeállítását a közigazgatásra, az évi lajstromokét egy vegyes (bírói és önkormányzati elemekből álló) bizottság kiselejtezésére, a szolgálati lajstromok egybeállítását pedig a törvényszék egyik tanácsára (sorshúzás által) bízta, így óhajtván a lajstromok összeállításánál minden részrehajlást és illetéktelen befolyást kizárni. Az esküdtek három különböző módon készült s különböző czélra szolgáló névjegyzékbe lesznek bevezetve, u. m.: az alap-, az évi- és a szolgálati lajstromokba. Az alaplajstromok, ép úgy, mint az országos képviselő- választásra jogosítottak állandó névjegyzékei, minden esküdt- birósági kerületben tartalmazzák a kerületben lakó összes esküdtképes polgárok neveit s azon személyes viszonyaikra vonatkozó adatokat, melyekből az esküdtképesség feltételei kitűnnek. Ezen lajstromok összeállítása végett minden év május havában min137
