Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 19. kötet (162-171. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 19. (Budapest, 1900)
Finkey Ferencz: Az esküdtszék az új magyar bűnvádi eljárásban [166., 1899]
12 pontból is méltányolni fogja a bűntettet s a bűnös egyéni viszonyai és körülményei iránt is figyelemmel lesz, a mellette lévő szakbiróság pedig garanczia arra nézve, bogy e joggal nem fog visszaélni. Az esküdtbiróság két eleme tehát — ezt sem lehet eléggé hangsúlyoznom — nem arra van hivatva, hogy egymás hatalmi túlkapását ellenőrizze, hanem hogy egymást támogatva, közös erővel igyekezzenek megtalálni az igazságot s mindenik járuljon hozzá azzal, a mire ő képesebb, a jury elfogulatlan, természetes felfogásával, a szakbiróság jogismeretével.* íme ennyi sokféle szempont, melyekre hézagosán reá mu- mutatni iparkodtam, a melyek mind arról tanúskodnak, hogy az esküdtszék elleni elvi aggodalmak nem jogosultak s úgy a mai büntetőjog és eljárás alapelvei, mint az újabb reformtörekvések az esküdtszék mellett és által igenis érvényesíthetők, sőt sok tekintetben alaposabban és czólszerübben, mint egyedül a szakbiróság által. Es most áttérek előadásom tulajdonképem tárgyára, az új magyar esküdtszék bemutatására, illetőleg az esküdtszék azon alakjának ismertetésére, melyet az új bűnvádi eljárási törvények elfogadtak. Igyekezni fogok azt főleg az 1844-iki javaslatunkkal s mai sajtó-eljárási gyakorlatainkkal összehasonlítani, hogy megláthassuk, mennyiben érvényesültek azok az új.esküdtszék- ben s mily haladás állapítható meg azokkal szemben új eljárási codexünk javára. 1. Az új esküdtbiróság hatásköre. A legnagyobb változtatás a hazánkban 1867 óta fennálló esküdtszéki intézményen az esküdtbirósági hatáskör kiterjesztése a közönséges bűncselekményekre. Eddigi gyakorlatunkban, az 1848 : 18. t.-cz. alapján, de tényleg csak 1867 óta csupán az u. n. sajtóvétségek, t. i. a nyomtatvány útján elkövetett bűntettek és vétségek tartoztak az es- küdtbiróságok elé. Ennek történelmi indoka eléggé ismeretes s * Fnyer László : Bűnvádi eljárásunk reformjához. 1884. 39—65. 1. 1-24