Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 19. kötet (162-171. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 19. (Budapest, 1900)
Fayer László: A bűnvádi perrendtartás előkészítő szakának jellemző részei [165., 1899]
i 2 nem elégedett meg azzal, a mint a vádaláhelyezési tárgyalás Európában mindenütt szervezve van. Contradiktorius tárgyalást szervezett s a vádlott eshetőleges kihallgatását is belevonta á tárgyalásba. Felhozták ellene, hogy ő tulajdonkép a főtárgyalást és a szóbeliséget tönkre teszi, mert anticipálja az elővizsgálat alatt a tények megvizsgálását a résztárgyalásokkal, a vád alá helyezési tárgyaláson pedig elsieti a jogkérdés tárgyalását; a per súlypontját kihelyezi onnan, a hol eddig egész helyesen volt és átviszi az előkészítési stádiumba; a főtárgyalási bírónak nem marad semmi, csak ismétlés, újólagos rekapitulácziója mindannak, a mi már történt. A Fabinyi-javaslat teljesen elejtette azt, a mi ezen pont tekintetében a Csemegi-javaslatban foglaltatott és átment az ellenkező végletbe, t. i. a facultativ vádhatározati álláspontra, a mely megvan az osztrák 1873-iki Glaser-féle törvényben. Glaser szerint nem az a fődolog a vádlott részére, hogy az előkészítő eljárás alatt személyes szabadsági biztosítékokat kapjon, hanem hogy minél gyorsabban Ítélő bírája elé kerüljön s azért — eltekintve itt a vizsgálat mikénti berendezésétől - a vádhatározati tárgyalást a következőképen construálja. Mikor a vizsgálat be van fejezve, az ügyész a vádiratot benyújtja; a vádirat közöltetik a vádlottal; ha ez nem tesz kifogást, az ügy megy a főtárgyalásra. Tehát ha a vádlott nem akar vádhatározatot, elmarad a külön vádhatározat. Ez Ausztriában oda vitt, hogy igen ritkán van vádhatározat, mert a vádlott nem tudja, hogy mi az ő érdeke. Úgy a Fabinyi-, mint a Szilágyi-Erdély-javaslat elfogadta az osztrák bűnvádi eljárás álláspontját. A képviselőház azonban módosított; és pedig ismét közvetítő álláspontra helyezkedve a Csemegi- és a Fabinyi-j avaslatok között. Azt hangsúlyozták a kéviselők, hogy meg kell védeni a tehetetlen vádlottat a főtárgyalás elhamarkodott elrendeltetése ellen; tehát, habár ő nem tesz kifogást, mégis kell bírói határozatot hozni. De distingváltak: ha a vádlott kifogást tesz, akkor a tárgyalás kontradiktorius és szóbeli, ha nem, akkor a tárgyalás olyan, mint most a vádhatározati tárgyalás, t. i. egyszerűen referáda alapján hozzák a leginkább jogtechnikai kérdéseket illető határozatot. no
