Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 19. kötet (162-171. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 19. (Budapest, 1900)
Fayer László: A bűnvádi perrendtartás előkészítő szakának jellemző részei [165., 1899]
f) védelmi mozzanatok fixirozására visz, a fakultativ karaktert határozottan módosítja, mert ha a védő előrelátó lesz, követelni fogja- a vizsgálat megtartását, hogy eshetőleg a vizsgálóbíró munkájának befejezése után a maga javaslataival előléphessen. Ez annál fontosabb lesz a védőre nézve, mert attól a stádiumtól kezdve, mikor a vizsgálóbíró befejezettnek jelenti a vizsgálatot, a védő betekintést nyerhet az egész perbe s ebben a stádiumban neki korlátlanul megadatik az engedély a percsomó áttanulmányozására. Ezért mondom én, hogy a vizsgálatnak fakultativ karaktere, a mely a Fabinyi-Szilágyi-javaslatokban megvolt, alterálva van_ Az előkészítés, mint az eddigiekben láttuk, három stádiumból fog állani. Az első stádiumban érvényesül a vád, a második stádiumban a vizsgálóbíró, a harmadikban a védő, vagyis a súlypont mindig balfelé megy, mindinkább a védelem irányábanÁttérek a vizsgálóbíró állásának kérdésére. A vizsgálóbíró állása 1891-ig független és önálló volt. Az elnök megbízta az illető tagot s attól kezdve egész önállóan végezte a munkáját, abba senki sem szólt bele. Azon időben voltak az ismert bravúros- vizsgálatok, mert az a rendszer az egyéni ambicziót felkeltette. Emlékezik még mindenki a Majláth-ügy vizsgálatára, a Gazdagügy vizsgálatára. A Szilágyi-féle 1891-iki törvény ezen módosítást vitt keresztül és szervezett egy bureaukratikus vizsgálóbírói hivatalt, melynek van főnöke s ennek több segéde. A munka és a felelősség megoszlik többek között. A hivatalnak fölibe az új törvény még a vádtanácsot tette; vagyis a vizsgálóbírót a vádtanács felügyelete alá helyezi. Ez a felügyelet pedig — a törvény annak nevezi — több mint felügyelet. Tartalma a következő : először is a vizsgálóbíró ezentúl, ha kételyei vannak, hogy milyen úton. induljon meg, utasítást kérhet a vádtanácstól s ez neki positiv irányt jelölhet ki. Ezen kívül a terhelt jogosítva lesz követelni, hogy ő a vádtanács elé vitessék s ott panaszait előadhassa a vizsgálóbíró ellen. Mindkét rendelkezés nagyot változtat a vizsgálóbíró állásán. Nem azt mondom, hogy a terheltnek a vád- tanács előtti kihallgatása gyakran meg fog történni, hanem,, hogy a lehetőségnek prsevenczionális hatása lesz. Tudni fogja a vizsgálóbíró, hogy a terhelt a legrövidebb úton panaszszal mehet 104
