Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 19. kötet (162-171. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 19. (Budapest, 1900)
Fayer László: A bűnvádi perrendtartás előkészítő szakának jellemző részei [165., 1899]
Tisztelt Uraim! A bűnvádi eljárás kódexéhez az alapot Csemegi Károly tette le az 1882-iki javaslattal. Csemeginek az volt a czélja, hogy az esküdtszék intézményét szervezeti garancziákkal pótolja. Midőn a javaslat megjelent, két oldalról részesült támadásban. Egyrészt kifogásolták, hogy kimaradt az esküdtszék, másrészt, hogy a per rendkívül nehézkessé lett éppen a proczesszuális garancziák heleigtatása által. A Fahinyi-féle javaslat az utóbbin segített, a mennyiben a proczesszuális garancziákat nagyobbrészt kihagyta. Ezen javaslat tekintetében azonban az volt az aggály, hogy az egyszerű, rövid eljárás, a mely még megmaradt, miután úgy az esküdtszék, mint a proczesszuális garancziák mellőztettek, a személyes szabadság tekintetében nem fog kellő oltalmat nyújtani. Szilágyi Dezső mint igazságügyminiszter kimondotta pro- grammbeszédében, hogy a magyar bűnvádi eljárás szervezése addig nem lesz befejezettnek tekinthető, a míg áz esküdtszék behozatalára el nem határozza magát az ország. S midőn a Szilágyi által előkészített és Erdély miniszter által némileg átdolgozott javaslat beterjesztetett, a képviselőházban minden párt megegyezett abban, hogy elsőrendű országos érdek ezen munkálatnak keresztülvitele. A Szilágyi-Erdély-féle javaslat pedig, a technikai jellegű módosításoktól és kibővítésektől eltekintve, egészben véve nem egyéb, mint a Fabinyi-javaslat, megtoldva egy fejezettel, a mely az esküdtszék intézményéről szól. Az a jelenség, hogy mihelyest az esküdtszék intézménye helyt foglalt a javaslatban, az akadályok megszűntek: mutatja, mily mély betekintése volt a nemzet lelkületébe a negyvenes -évek államférfiainak. 101 1*
