Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 18. kötet (154-161. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 18. (Budapest, 1899)
Kolosváry Bálint: A közszerzemény biztosítása [155., 1899]
61 (kielégítéssel vagy biztosítással) megajándékozott házastárs ugyanazon felelősség alá esik, mint a megajándékozott általában ; vagyis in subsidium felel az ajándékozó fizetésképtelensége esetére az ajándékozáskor fenállott adósságokért. A későbbi hitelezőknek pedig erre a vagyonra eo ipso joguk nincs, minthogy az őket illető tartozás kontrahálásakor az a kiadott vagyontárgy már úgy sem volt a hitelező tulajdonában. Ez a helyzet akkor sem rosszabbodnék, ha a házastárs a házasság tartama alatt törvény alapján követelhetné közszerze- ményi igényének biztosítását. Mert hiszen az így biztosított közszerzeményt ép úgy lehetne, sőt kellene is ingyenes juttatásnak tekinteni az akkor fennállott tartozásokkal szemben, a mint azt a Zsögöd-féle törvénytervezet tényleg kontemplálja, midőn azt mondja (55. §.): «Mások jogait tekintve, a házastársak közt végbement vagyonátruházás vagy jogengedélyezés az által nem veszti ingyenességét, hogy az a szerzeményi közösségből folyó jogoknak előzetes kielégítéséül vagy biztosításául történik». Az eddig mondottakat összefoglalva: az előadó úrnak azt a javaslatát, hogy csak az együttes szerzemény biztosíttassék, a kivitel lehetetlensége folytán nem fogadhatom el. Azt a másik javaslatot pedig, a melyet ugyan nem ő tett, de a mely más oldalról az irodalomban hangzott fel, hogy a közszerzemény a maga egészében legyen biztosítható a házasság ideje alatt, —- noha ennek a kivitelét is technikailag nehéznek tartom — de sem a hitelezők érdeke, sem a kiszámítás nehézsége folytán nem tartom lehetetlennek annak megvalósítását; sőt ha általában a közszerzemény biztosítását megengednők, azt csakis ily alakban tudnám elképzelni. A közszerzeménynek ilykép, a maga egészében való biztosítását azonban mégsem tekinthetem igazságosnak; és pedig igazságtalan az a férjjel szemben, a ki ellen az ilyen biztosítás rendszerint irányulni szokott. Mai házassági vagyonjogi rendszerünkben a férj viseli a háztartás összes terheit. Ennek ellenére a férj által szerzett vagyon felében a feleség a házasság megszűnésekor mint közszerző participál, a nélkül, hogy a háztartás terheiből az Ö felerészébe bármi is beszámíttatnék. — Ez így semmiféle jogban nincsen, mert mindenütt, a hol a szerzeményi közösség rendszere ismeretes, a háztartás terheit — a 93
