Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 18. kötet (154-161. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 18. (Budapest, 1899)

Kolosváry Bálint: A közszerzemény biztosítása [155., 1899]

57 De épen, minthogy az együttes szerzést nem lehet kiszámí­tani, azért nézetem szerint nem lehet az együttes szerzésre vonatkozólag a biztosítást sem megengedni. Az tehát, a mi az előadó úr javaslatának legerősebb támasza, t. i. az együttesjzer- zés gondolata, az az intézmény megvalósításában egyúttal a leg­nagyobb akadály, mert a jogi rendezéstől lehetetlenséget kíván meg, olyasmit, a mire a jog nem vállalkozhatik. Az imént elő­adottakból kiviláglik, hogy olyan vagyonból, a mely az égjük házastárs tulajdonában van, de a melyben benlappanganak azok a vagyonelemek, a melyek a másik bázastárs gazdasági tevé­kenysége révén kerültek oda, ezeket a benlappangó elemeket — a vegyi analízishez hasonlóan — szétválasztani, azoknak fen- forgását bebizonyítani nem lehet. Nem lehet egyetlenegy vagyon­tárgyra sem beigazolni azt, hogy az a házastársak együttes vagy nem együttes munkálkodásának gyümölcse-e. Mondjuk, hogy a fent például említett kereskedő házastársak közül a férjnek a házasság kezdetén volt 10,000 frt tőkéje; ez a tőke a házasság folyamán elfogyott; de a férj az üzletében eredménynyel szor- galmaskodott s ebben az asszony neki segített; e mellett azon­ban a férj a börzén is nagy szerencsével játszott. Most egyszerre van a férjnek két ingatlana. Melyik az az ingatlan, a mely a bőrzespekuláczióból eredt, melyik az, a mely az ő közös gaz­dálkodásuk eredménye ? így vagyontárgyak szerint meghatá­rozni azt, hogy melyik minő vagyonszerző cselekménynek az eredménye, nem lehet. És ha be lehetne is azt bizonyítani, hogy pl. a férj bizonyos vagyontárgyának előállításában a feleségnek része volt, akkor sem lehetne bebizonyítani ezen közreműködés, hozzájárulás arányát, anyagi eredményét. — Már pedig a nélkül az előadó úr propositiója nézetem szerint nem tartható, mert mihelyt a biztosítást azon az arányon túl engedjük meg, a med­dig az egyik házastárs gazdasági tevékenysége az illető vagyon­tárgy előállításában érvényesült, átléptük az együttes szerzés biztosításának a gondolatát és átnyúltunk oda, bőgj’ a házas­társnak önállóan szerzett vagyonára is kiterjesszük a biztosítást. Mellőzöm azokat a komplikácziókat, a melyek az együttes szerzeményre szorított biztosítási igény megállapításával szem­ben abból állanak elő, hogy egyes vagyontárgyakra miké­pen lehessen kiszámítani a közszerzeményi mérleget? A köz­89

Next

/
Oldalképek
Tartalom