Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 18. kötet (154-161. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 18. (Budapest, 1899)
Kolosváry Bálint: A közszerzemény biztosítása [155., 1899]
23 közszerzeményi mérleg időközi változásaira, megillette. Vagyis : hogy mihelyt a férj ingatlant szerez, a mérleget legott le kell zárni, s ha az tiszta közszerzeménynek mutatja ki az ingatlant, ez igényét a nőnek (szemben a férjjel) semmi későbbi esély el nem veheti. Ez ismét feltétlenül implicálja, hogy a házasság megszűntével, retrospective minden egyes ingatlan szerzési idejére nézve időközi mérlegeket kellene csinálni, a mi egyfelől visszás, másfelől tételeles jogunkban egészen ösmeretlen».* Közszerzemény biztosításának csakis a felek megegyezése esetében lehet helye bizonyos szerzeményi vagyonra nézve, mikor is az itt jelentkező ügylet az úgynevezett «tiszta köz- szerzeménynyé való nyilvánítás». A tkvi. bejegyzéssel való biztosítás mellett nyilatkozik Herczegh Mihály. Szerinte «az asszonynak szabadságában áll, törvényben gyökerező közös tulajdonjogánál fogva, ennek nyil- vánkönyvi bekebelezését, vagy akár a vagyonközösség kitüntetését követelni.** *** Természetesen ez mint külön nézet, de lege ferenda megállhat, de úgy a mint mondva van, illetve mondva látszik de lege lata, nem felel meg mai jogunknak, lévén az a biztosítás kérdésében — nem csak hogy nem ennyire liberalis — de egyáltalában nagyon is szűkkeblű. «Az ily bejegyzésnek, folytatja Herczegh, csak biztosító ereje van, a mennyiben a másik fél a hitvest illető részről nem rendelkezhetik; ezt azonban a szabad tulajdon a maga részéhez mégis csak a másik fél halála vagy végelválása után illeti meg. Addig a kezelési és haszon- élvezeti jog a férjet illeti.» Legbehatóbban tárgyalja a közszerzemény biztosításának kérdését ilr. Jancsó György «Házassági vagyonjog»-ában, s mert az igenlő megoldás mellett leghatározottabb álláspontra ő helyezkedett, az egész kérdés lancirozásának érdeme is tulajdonképen sokkal inkább az övé, mint a Zlinszkyé, ki amúgy is pálczát tört a biztosításnak érdemleges keresztülvitele fölött. Jancsó elméletét az 1840: VIII. t.-cz. 14. §-ára alapítja, mely szerint a «házasság alatti közszerzemények mindenik házastársat egy* Dr. Zsögüd Benő: Fejezetek kötelmi jogunk köréből I. k. 180. lap. ** Herczegh Mihály: Magy. családijog 11. §. *** U. ott. 55
