Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 18. kötet (154-161. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 18. (Budapest, 1899)
Kolosváry Bálint: A közszerzemény biztosítása [155., 1899]
11 mával, vagy ha a házasság ennek halála folytán következett volna be, az ő Örököseitől. (1840 : XXII. t.-cz. 85. §.) Mellőzve azt a körülményt, hogy a törvényes hitbér iránti igények mai napság per desuetudinem jóformán minden gyakorlati jélentő- ségüket elvesztették, s ezenfelül még korlátozva is vannak az érdemtelenség eseteiben : bizonyára ebben a lényege szerint házastársi jutalomban sem fogja senki sem a nő házassági vagyonjogi kiváltságos helyzetének bizonyítékát feltalálni. Sem ez, sem a női tartás, sem pedig úgy a hitbér iránti valamint az esetleges hozományi vagyon restitutiója biztosítékául jogunkban fennálló női megtartási és elsőbbségi jogok nem teszik a házasságban élő nő vagyoni helyzetét oly kedvezővé, avagy éppen kiváltságossá, hogy a limine kellene visszautasítani minden oly törvényes intézkedést, mely a nőnek közszerzeményi igényeit volna hivatva hathatósabb védelemben részesíteni. Tovább menve, az özvegyi jogot, özvegyi öröklést és a hitvestársi öröklést kell bővebben szemügyre venni, annál is inkább, mert maga a közszerzemóny eredete és benső tartalma szerint nagyon közel áll az öröklési intézmények jellegzetességeihez. A házasság felbomlása előtt a közszerzeményi igény nem érvényesíthető, a házasság pedig legtöbbször valamelyik házasfél halála, s ritkábban a kötelék végérvényes felbontása folytán szűnik meg. A közszerzemény is tehát, mint a házasságalatti szerzeményekre fennálló tulajdonközösség csak a házasság után válhatik hatályossá. Hogyha ennek következtében a nőnek egyéb házasság utáni jogosítványai oly tartalmasok és annyira kiterjedtek volnának, miszerint joggal lehetne ellenük vetni, hogy a férj örököseinek öröklési jogát kelleténél felül korlátozzák: még helye lehetne a közszerzeményi igény biztosítása megtagadásának azon az alapon, hogy a nő e nélkül is többet kap, semmint adni neki czélszerü és igazságos yolna. Azonban a dolog nem állítható ilyen feltétlen határozottsággal. Mi is az az özvegyi öröklés? Ma napság, midőn az 50-en aluli és felüli ménes nem jelent ingó és ingatlan közötti különbséget: özvegyi öröklés czímén aligha követelhetné az özvegyen maradt nő az ötvenen aluli ménes felét,* valamint hatálytvesztettnek * V. ö. Kern Tivadar: A magy. öröklési jog mai érvényében. 139—140. 1. I. k. — Tripartitum I. к. 99., 101., 102. ez. 48
