Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 18. kötet (154-161. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 18. (Budapest, 1899)
Kolosváry Bálint: A közszerzemény biztosítása [155., 1899]
T. teljes-ülés! A házastársak közt fölmerülő vagyoni kérdéseknek szabályozása, a házassági viszony specialis természeténél fogva, a gyakorlat és az elmélet terén oly nehézségekbe ütközik, melyhez hasonlók a köznapi élet egyéb vagyoni kérdéseinek jogi rendezésénél ritkán szoktak előfordulni. Egymáshoz idegenek között a szigorú alaki igazság, s a jog formái által a törvényszakaszok betüszerinti határai közé ékelt jogosság, a törvényhozónak a magánjogi viszonyok törvényhozási kiépítésénél egyedül irányadó, határozott directivumokat nyújtanak. Mindezek természetesen szükségesek feltétlenül a házassági vagyonjog szabályainak megalkotásánál is. Csakhogy az oly viszonyok megítélésében, hol az egymással közös érdekkörben állókat oly kapcsolatok hoznak össze, melyek belső természetükben, s már keletkezésük szerint is motívumaikat az ember lelkivilágából merítik, a hol kiváló szerep jut az érzelmeknek, s hol az «érdekek» rideg szempontját éppen az erkölcsi kapcsolatok lazulása szokta felszínre vetni, vagy pedig megfordítva, emezek szétbomlásának káros következményei végeredményben a vagyoni viszonyok elzüllésén alapulnak : a jog rendező beavatkozásának sokkal óvatosabbnak, felette tapintatosnak kell lennie, nehogy a czélnak meg nem felelő, helytelen szabályzással az egymással benső kötelékben állókat, e kötelék kíméletlen szétszakításával, egyénileg is sújtsa, földúlja a családi élet nyugalmát, s durva kézzel markoljon bele az érzelmek világába a törvény, a jog nevében, holott is az ilyen «igazságtétel» nem lesz igazságos, ethicai szempontból nem lesz jogos, sőt socialis szempontból egyenesen veszedelmes is. A rajzolt keretbe elsősorban a házassági viszony illeszkedik 1* 35
