Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 18. kötet (154-161. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 18. (Budapest, 1899)
Fodor Ármin: A jogügyletek értelmezése a felülvizsgálati eljárásban [154., 1899]
Tisztelt teljes-ülés ! A kérdés, bogy a jogügyletek értelmezése ténykérdés vagy jogkérdés-e, és hogy ennélfogva a jogkérdés felülvizsgálatára hivatott bíróság hatáskörébe tartozik-e vagy nem: mindenütt sok vitára adott okot. Francziaországban a semmitőszék hatásköre a törvény megsértésére (la violation de la lói) van szorítva, sőt az 1790. évi november 27-diki törvény, mely a semmitőszéket szervezte, a törvény szövegének határozott megsértését (contravention expresse au texte de la lói) teszi a semmiségi panasz előfeltételévé. Ezen szoros korlát daczára a franczia gyakorlat lassan és sok ingadozás közepette oda fejlődött, hogy a szerződés értelmezése kérdésében lehet semmiségi panaszszal élni. E gyakorlat a code civil 1134. czikkéből indult ki, amely szerint «a törvényes alakban létrejött szerződések azokra nézve, a kik azokat kötötték, törvény erejével bírnak» (les conventions légalement formées tiennent lieu de lói a ceux, qui les ont faites). Ebből kiindulva fejlődött ki a franczia joggyakorlatban az a tan, melyet talán leghatározottabban Bonftls következőleg formuláz : «A törvényszékek és a felebbezési bíróságok hatáskörébe tartozik, hogy teljhatalommal és véglegesen (souverainement et définitivement) megállapítsák azokat a ténykörülményeket, a melyekből a felek szándékát megismerni és a szerződések értelmét és betűjét magyarázni lehet. A semmitőszéket megilleti a jog, hogy döntsön a fölött, mikép alkalmazta a bírói határozat a jogügyletre azon törvény rendelkezéseit, a mely meghatározza a jogügylet jellegét és azokat a feltételeket, a melyek e jelleget felismerhetővé teszik. Míg a törvényszékek a ténykérdés bírái, addig a semmitőszéket megilleti a felülvizsgálat joga abban a tekintetben, hogy azok a 1* 3
