Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 17. kötet (150-153. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 17. (Budapest, 1899)

Dárday Dezső: Az ügyvédi díjak törvényhozási szabályozásának alapelvei és ezek alapján kidolgozott törvényjavaslatnak tervezete [150., 1898]

nagy érdekű felolvasása alkalmából pedig ezen kör magánjogi szakosztálya egy határozati javaslatot fogadott el, mely szerint 1. országos mozgalom indítandó a kötelező ügyvédi díjszabásnak törvényhozási úton leendő szabályozása érdekében, 2. választmány bizatik meg egy concret díjszabási tervezetnek kidolgozásával.

Míg azonban a brassói kamara által megindított mozgalom, mely azt kívánta, hogy az igazságügyminiszter rendeletileg kényszerítse rá a bíróságokra az ügyvédek által a maguk részére alkotott díjszabást, a mint az természetes is, eredményre nem vezethetett és tényleg véget is ért az igazságügyminiszternek 38,720 sz. alatt 1896 deczember 2-án kelt elutasító feleletével, mely szóról-szóra így hangzik: «Ezt a kérelmet nem teljesíthetem, mert a kamara által óhajtott intézkedés javasolt alakjában a bírói hatáskörbe való beavatkozás látszatát viseli magán», — addig a budapesti ügyvédi kör mozgalma, szerény nézetem szerint sokkal inkább számíthat sikerre, mert a díjszabást törvényhozási úton kívánja eszközöltetni, amely, ha talán, mint alább kimutatni igyekszem, nem is a legjobb, de kétségkívül a bíróságokkal szemben legalább kivihető megoldása a kérdésnek.

Érdekesen tükröződik az ügyvédség felfogása a kötelező díjszabást illetőleg az alábbi adatokban, a melyeket az ország különböző kamaráinak az igazságügyminiszterhez főiterjesztett évi jelentéseiből állítottam össze. így pl.:

A kassai kamara 16,800/96. sz. a. ekkép ír: «ha már az ügyvédi rendtartás rövid idő alatt meg nem alkotható, legalább az ügyvédi díjak skálaszerű szabályozása veendő foganatba, hogy az ügyvéd és megbízója közt felmerülő díjkérdéseknek eleje tetessék és az ügyvéd függetlensége a bírósággal szemben teljesen megóvassék;

a győri kamara 9227/96. sz. a. ekkép ír: «az a függő viszony, melyben az ügyvédség van a bírósággal szemben a perköltség kérdésében, lealázó az ügyvédre, kihatásában mindkettőre egyaránt helytelen következtetéseket szül. Viszont abban az esetben, midőn a perből származó díjigények bíróságon kívül jutnak felszámításra, a közönség érdekében volna kívánatos, hogy ne önkényesen kelljen ezt eszközölni»;

8

8