Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 17. kötet (150-153. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 17. (Budapest, 1899)

Dárday Dezső: Az ügyvédi díjak törvényhozási szabályozásának alapelvei és ezek alapján kidolgozott törvényjavaslatnak tervezete [150., 1898]

63 árak az önköltségek felé gravitálnak. Ez annyit tesz, hogy a szabad verseny az ügyvédi munkát olcsóvá teszi, mert az ügy­védi tevékenység árát mindjobban leszorítja és azt annak felső értékhatárától mindjobban eltávolítja. Minthogy azon kitétel, hogy «a felső értékhatártól eltávo­lítani nem tesz egyebet, mint: egy nagyobb mennyiséghez ké­pest egy kisebbet megkülönböztetni, ennélfogva tulajdonképen úgy is fejezhetnék ki a tételt, hogy a szabad verseny befolyása folytán az ügyvédi díj az egész perérték vagy ügyérték mint maximum helyett az ügy- illetve per érték egy részét mint maximumot fogja csupán-jelérhetni. Ezzel oda jutottunk, hogy mint a hogy előbb az ügyvédi munkamennyiségre nézve kerestünk egységeket, melyeket az oldal- és mellékletszámok és az óraszámokban leltünk meg, úgy most az ügy- illetve perértéknek részekre való osztására kell egységet találnunk. Ily gyakorlati értékfelosztási egység, mely minden összeg­hez feltétlenül alkalmazkodik csupán a százalék. Kimondhat­juk tehát, hogy a szabad verseny közreműködésével létesülő díjak, ezen szempontból theoretice okvetlenül, az ügy vagy per értékének bizonyos százalékaként határozandók meg! így szem­lélve azután a kérdés megoldása első pillanatra csupán azon helyes perczentszám megtalálásában látszik feküdni, mely a fél és az ügyvéd érdekeinek leginkább megfelel. Nem szenved azonban kétséget, hogy a százalékos díj­megállapításnak theoretice helyes elve a gyakorlatban mó­dosítandó, mert a bírót mathematikai műveletekkel terhelni nem szabad. Tanulságos azonban ezen tétel annyiban, a mennyiben megtudjuk belőle, hogy mennél kisebb értékfoko­zatai vannak egy díjskálának, annál közelebb esnek az egyes fokozatok a perczenthez és ezzel a méltányossághoz, és men­nél nagyobbak az értékfokozatok, annál távolabb esnek attól. Ezen kérdésre különben a díjszabás-elméleti résznél még vissza kell térnem. Azon ténynek, hogy a versenyárak a költségek felé gravi­tálnak, kétségkívül legérdekesebb jelensége ellenben az ügy­védi díjak terén ott mutatkozik, a hol a csekély substratuum pereknél az ügyvédnek önköltségei csakhamar elérik és meg­63

Next

/
Oldalképek
Tartalom