Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 17. kötet (150-153. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 17. (Budapest, 1899)
Dárday Dezső: Az ügyvédi díjak törvényhozási szabályozásának alapelvei és ezek alapján kidolgozott törvényjavaslatnak tervezete [150., 1898]
63 árak az önköltségek felé gravitálnak. Ez annyit tesz, hogy a szabad verseny az ügyvédi munkát olcsóvá teszi, mert az ügyvédi tevékenység árát mindjobban leszorítja és azt annak felső értékhatárától mindjobban eltávolítja. Minthogy azon kitétel, hogy «a felső értékhatártól eltávolítani nem tesz egyebet, mint: egy nagyobb mennyiséghez képest egy kisebbet megkülönböztetni, ennélfogva tulajdonképen úgy is fejezhetnék ki a tételt, hogy a szabad verseny befolyása folytán az ügyvédi díj az egész perérték vagy ügyérték mint maximum helyett az ügy- illetve per érték egy részét mint maximumot fogja csupán-jelérhetni. Ezzel oda jutottunk, hogy mint a hogy előbb az ügyvédi munkamennyiségre nézve kerestünk egységeket, melyeket az oldal- és mellékletszámok és az óraszámokban leltünk meg, úgy most az ügy- illetve perértéknek részekre való osztására kell egységet találnunk. Ily gyakorlati értékfelosztási egység, mely minden összeghez feltétlenül alkalmazkodik csupán a százalék. Kimondhatjuk tehát, hogy a szabad verseny közreműködésével létesülő díjak, ezen szempontból theoretice okvetlenül, az ügy vagy per értékének bizonyos százalékaként határozandók meg! így szemlélve azután a kérdés megoldása első pillanatra csupán azon helyes perczentszám megtalálásában látszik feküdni, mely a fél és az ügyvéd érdekeinek leginkább megfelel. Nem szenved azonban kétséget, hogy a százalékos díjmegállapításnak theoretice helyes elve a gyakorlatban módosítandó, mert a bírót mathematikai műveletekkel terhelni nem szabad. Tanulságos azonban ezen tétel annyiban, a mennyiben megtudjuk belőle, hogy mennél kisebb értékfokozatai vannak egy díjskálának, annál közelebb esnek az egyes fokozatok a perczenthez és ezzel a méltányossághoz, és mennél nagyobbak az értékfokozatok, annál távolabb esnek attól. Ezen kérdésre különben a díjszabás-elméleti résznél még vissza kell térnem. Azon ténynek, hogy a versenyárak a költségek felé gravitálnak, kétségkívül legérdekesebb jelensége ellenben az ügyvédi díjak terén ott mutatkozik, a hol a csekély substratuum pereknél az ügyvédnek önköltségei csakhamar elérik és meg63
