Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 17. kötet (150-153. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 17. (Budapest, 1899)
Dárday Dezső: Az ügyvédi díjak törvényhozási szabályozásának alapelvei és ezek alapján kidolgozott törvényjavaslatnak tervezete [150., 1898]
55 ügyvéd által ily esetekben eredményezett munka előállítása körül tekintendő felmerültnek, hanem azon kényszerű tétlenség előidézte veszteségben áll, mely az ügyvédet ily improductiv magatartás folytán az illető cselekmény időtartama alatt éri. Ezért is ezen cselekményeket illetőleg az ügyvédi tevékenység mennyiségét az idővel, gyakorlatilag pld. a megkezdett órák számával kell kapcsolatba hozni. A külföld egyes példáin kívül * támogatja még ezen megoldást a Perrendtartás 54. §-ának azon rendelkezése, mely a jutalomdíjon kívül az ügyvéd «időveszteségének megtérítését» rendeli.** 4. Majdnem lehetetlennek látszik azonban a legfontosabb ügyvédi tevékenység, tudniillik az egyes felmerült esetnek jogi contruálását és az érdemleges tárgyalásokat illetőleg találni oly támpontot, a melyből az ezen cselekményekben foglalt ügyvédi tevékenység mennyiségére következtetni lehetne. Kétségtelen ugyanis, hogy sem a tényállásfelvételi jegyzeteknek vagy a periratok, illetve az érdemleges tárgyalások jegyzőkönyveinek oldalszámából, sem az ezek felvételére fordított idő, illetve óraszámokból a végzett ügyvédi tevékenység mennyiségére és inten- sitására észszerűen következtetni nem lehet, mert köztudomású, hogy gyakran egy pár szóval is el lehet találni a szöget a fején, és hogy hosszadalmas fejtegetések az ügyeket nem ritkán csak bonyolítják, holott másrészt az ellenkezőt sem lehet kizártnak tekinteni. A némileg elmosódott, de egyetlen helytálló támpont, a melyet találhatunk, mindössze csak az, hogy az érdemleges munkáért megállapítható díjak minimumának mindenesetre * Az osztrák tariía pld. 13., 14. tételében negyed- és fél órák; a 15. tétel b) pontjában 6 óraszámra, d) pontjában órák szerint állapít meg díjakat. Y. ö. továbbá a Reichsversicherungsamt gyakorlatát: H. Walter: Gebührenordnung für Rechtsanwälte. 1890. 39. lap. Az angol skála idő szerinti dijaira nézve v. ö. Summerhays ans Toogood: Precedents of Bills of Costs. ** Időszerinti díjakat állapít meg az 1861 : LI. t.-cz. 24. §-a a végrehajtókra nézve félnaponként; 32942 73. sz. I. M. rend. 22. §-a ugyancsak félnaponként a tolmácsokra nézve. Végül idő szerinti díjak az összes napidíjak is. 55
