Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 17. kötet (150-153. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 17. (Budapest, 1899)
Dárday Dezső: Az ügyvédi díjak törvényhozási szabályozásának alapelvei és ezek alapján kidolgozott törvényjavaslatnak tervezete [150., 1898]
47 jogi tevékenység, mely alól kibújni lehet — contradictio in adjecto. Az első legyen tehát a dolog magánjogi természtéből folyó elveknek kutatása, melyek szerint egy ily díjszabási törvény helyesen megalkotható volna. Ha pedig de lege ferenda - mint magánjogi kérdést fogjuk fel az ügyvédi díjszabás kérdését, annak meggondolása után, hogy a római jogi mandátum és honorarium elvei nem applicálhatók, hogy a már létező díjszabások megannyi codifi- catorius szörnyszülöttek, melyeket Petrazycki nem késne, úgy mint annak idején a német bir. polgári törvénykönyv javaslatait: «eine Chresthomathie civilpolitischer Fehler »-nek elkeresztelni, és a melyeket legjobb nem is ösmerni, hogy valahogy az új alkotásnál ne impressinálják az embert, be kell látnunk, hogy az ügyvédi díjszabási kérdés, mint magánjogi problema egy teljesen nyilt kérdés, melyen egészen önállóan kell elindulni. Magánjogi szabályokat önállóan alkotni pedig annyit tesz, mint lelépni a hagyományos jog teréről, mely kizárólag meglévő elvekből dogmatikusan építi ki további következtetéseit, és e helyett érintkezésbe kell lépnünk magával az élettel a mint mindig megesik ez, midőn valóban életerős jogalkotások keletkeznek; így volt ez a római és különösen a praetori jog fejlődésénél, * melyről így nyilatkozik pld. Petrozycki: «Das römische Recht ist kein Product der theoretischen Ansichten der römischen Juristen und ihrer logischen Entwickelung, sondern es ist ein Product der unbewussten Entwickelung des Lebens und seiner Bedürfnisse. Es ist ein Product der langjährigen Volkerfahrung» . De így történik ez mind mai napig is pld. az angol méltányossági bíróságok kitűnő jogfejlesztő működésénél, az ú. n. «equity jurisdiction» által. A hagyományos jog teréről lelépni és az élettel lépni érintkezésbe, pedig, más szóval annyit jelent, mint a kérdést annak gazdasági oldaláról tanulmányozni, mert a magánjog (avagyon* Vécsei: A római jog külső története és institution 107. §. Szigorú jog, méltányosság (ius strictum, ius aaquum). 47
