Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 17. kötet (150-153. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 17. (Budapest, 1899)
Dárday Dezső: Az ügyvédi díjak törvényhozási szabályozásának alapelvei és ezek alapján kidolgozott törvényjavaslatnak tervezete [150., 1898]
41 erős visszhangra talált azon felfogás, hogy sokkal előnyösebb volna az ügyvédre, ha a biró díj megállapító határozata végrehajtható volna és a megbízó extra domínium tartoznék esetleg külön keresettel; esetleg a végrehajtás megszüntetési és korlátozási keresetnek egy e czélra alkotandó alfajával felperesként fellépni az ügyvéd ellen. Ezzel szemben megjegyzendő mindenek előtt, hogy az ügyvéd és megbízója közötti viszony tisztán magánjogi természetű lévén, ahhoz a bírónak mindaddig semmi köze, a míg az vitás nem lesz, ha pedig az lesz, akkor másként mint contradictorius eljárással szabályozni azt nem lehet; a mi pedig a felhozni szokott végrehajtók és közjegyzők díjainak analógiáját illeti, az az ügyvédekre nézve nem is construálható, mert a végrehajtó daczára annak, hogy fix fizetést nem húz, «az igazságügyi államszolgálat körében alkalmazott hivatalnok», a közjegyzőről pedig maga a közjegyzők díjairól szóló 1880. évi L. tv.-cz. indokolása is kijelenti, hogy a közjegyző «az állam által kirendelt hivatalos közeg». Itt tehát egészen más a szempont, nem csak azért, mert mindkét esetben numerus clausussal állunk szemben, hanem főleg azért, mert ezen személyek díjainak meghatározásánál és azok behajtásánál a magánérdek és ezzel a magánjogi momentum is teljesen visszalép a közérdekű állami czél mellett, mely követeli, hogy a végrehajtók és közjegyzők intézménye fennálljon és hogy a czélszerűség követelményei által meghatározott számuk az igénybe vevő közönség által közvetlenül fentartassék. Ezért ezek díjai sem bírnak oly tisztán az «ellenszolgáltatás árának» természetével, mint inkább már adó- helyesebben illeték természettel, melynél a kisebb magánjogi sérelem figyelembe nem jön, a magasabb közczél mellett. Az ügyvédség elterjedtsége ellenben, a mint arra más helyütt még visszatérek, a mi specziális viszonyaink között korántsem tartozik az oly intensiv módon állami érdekek és czé- lok közé, hogy az ügyvédség érdekét, a felek magánérdekeit sértő pártfogásban kellene részesíteni. Mert hogy a bírói díj megállapító határozatnak közvetlenül végrehajthatóvá tétele a megbízóval szemben sérelmes, az kétségtelen. Hog}7 jut a megbízó ahhoz, hogy az ő magánjogában «
