Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 17. kötet (150-153. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 17. (Budapest, 1899)
A javító intézetekről. Lengyel Aurél bemutatja Krajcsik Soma jelentését a székesfehérvári javítóintézetről [153., 1899]
27 különösen büntetőtörvénykönyvnek e czélü dispositiói megfelel- nek-e a szükséges kívánalomnak'? Gondolom a Jük §-a a büntető törvénykönyvnek azt mondja: «Ifjúkorú bűntettesek magánelzárásban tölthetik a fogházbüntetés egy részét, ez azonban hat ; hónapnál tovább nem tarthat.» Ez az első alinea. A második alinea pedig concedálja, hogy ezen maaánel- zdrás javítóintézetben való kitöltésre is átváltoztatható. Már most, ha mi az ifjúkori bűntettesek érdekében és a társadalom érdekében nem akarjuk elkövetni azt, a mi ellen a jogászi és bírói lelkiismeret mindenesetre fellázad, t. i. hogy a §-t félremagyarázzuk, vagy hogy a §-ba többet magyarázzunk bele, mint a mennyi abban foglaltatik és szó szerinti értelem által abból kimagyarázható : el kell fogadnunk azt a tételt, hogy a magyar büntetőtörvénykönyv nem engedi meg, hogy bármely elitéit egyén bírói Ítélet alapján hat hónapnál tovább a javítóintézetben időt tölthessen és ezt is csak húsz éves koráig, huszadik évének betöltésekor feltétlenül elbocsátandó. Láttuk itt az előadásból, hogy mi mindent nem vesznek czélba a javítóintézetben. Erkölcsi, vallási nevelést, kertészetet, ipart és nem tudom még mi minden hasznos dolgokat. Már most kérdés, hogy ezen a téren lehet-e hat hónap alatt sikert elérni? ez teljesen ki van zárva. Ha tehát mi ezen a téren valamit gyökeresen javítani akarunk, akkor az első és legfőbb kötelességünk a büntető-törvénykönyv megfelelően módosítani. Hogy miből álljon ez a módosítás, arra nézve én részletesen nyilatkozni ezúttal nem kívánok, annál kevésbbé, mert a jövő jogász- gyűlés elé kitűzött kérdések közé ez is fel van véve. Igaz, hogy még a kérdéses javaslat nem passirozta az állandó választmányt, de én meg vagyok róla győződve és azt hiszem, hogy jó próféta vagyok, hogy ezt a kérdést a jogász-gyűlés állandó választmánya, ha egyszer felvetette, a napirendről levenni fogja, hanem kifogja tűzni, mert ez egy igen vitális nem és fontos kérdés. — Gondoskodva van tehát arról, hogy ez a kérdés, a mely ügyszólván az élet által tűzetett ki napirendre, a napirendről le ne vétessék addig, a míg teljes és megnyugtató megoldást nem nyert. Hiszen ez előtt nyolcz esz- tendővel tanácskozott már erről az a szaktanácskozmány Haru- váry elnöklete alatt, a melynek referense Istenben boldogult 303
