Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 17. kötet (150-153. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 17. (Budapest, 1899)

A javító intézetekről. Lengyel Aurél bemutatja Krajcsik Soma jelentését a székesfehérvári javítóintézetről [153., 1899]

a javítóintézeteknél nyervén alkalmazást, a sine cura gyönyöreit akarják élvezni, avagy állásukat időleges tisztségnek, átmeneti stádiumnak tekintik. Ez azután visszahat egész működésükre. Már pedig írott malaszt marad az igazságügyi kormány bármily üdvös utasítása, ha a végrehajtó közegek tisztük ellátásában nem bírnak a kellő lelkiismeretességgel s nem állanak feladatuk magaslatán.

íme erre egy-két adalék.

Nagy tévedés volna azt gondolni, hogy a növendékek folytonos s állandó felvigyázat alatt állanak, s hogy végrehajtatik a ministeri rendelet azon részében, hogy a családok elkülönített osztályokat képezzenek. Minduntalan összejönnek a családok, séta, ima alatt teljesen együtt, munkaközben keverve vannak, úgy hogy a családokra való különítés csak szinleges, látszólagos, a felvigyázat gondatlan, gyarló s bőven van alkalom régi hibák palástolására és újabb hibákba esésre. — Ejjelenkint egész fegvházi diskurzus folyik a családban, hiszen mnci~köztuk felvigyázó, a családfő egy elkülönített fülkében — aluszik. A tolvajnyelvet a növendékek legnagyobb része kitünően «kezeli». — Az aszódi intézetben, beszélte egy volt növendék, régi szokás, hogy a családok egereket tenyésztenek (!). — Tizenegy fiú, alig hogy kikerült Aszódról, betöröbandát alakítottak, működésüket átalánosságban es részleteiben még az intézetben beszélvén meg.

Fontos kérdés a kilieli/ezés időpontjának meghatározása s •a kihelyezést megállapító szervnek á kijelölése. Szerény véle- ményem az, hogy előre meg nem állapítható azon időtartam, melyet az illető kényszernevelés alatt kell, hogy töltsön. Javítás és javulás csak hosszabb ideig tartó munkásság eredménye lehet, mit a priori megszabni képesek nem vagyunk. A kihelyezés elrendelésének a jogát egy felügyelő bizottságra (de nem a felügyelő bizottságra) kellene ruházni, úgy hogy az igazgató s a házi tanács csak az ajánlás, előterjesztés jogával bírna, míg a rendelkezési jog e felügyelő bizottságot illetné. Általános sza- bálya lehet a kihelyezésnek : bocsájtassék ki a növendék akkor, amidőn elég edzettnek látszik a társadalomban való megélésre, foglalkozásában eléggé járatos és bűnözésre hajlandóságot nem mutat.

m

23