Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 17. kötet (150-153. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 17. (Budapest, 1899)
Dárday Dezső: Az ügyvédi díjak törvényhozási szabályozásának alapelvei és ezek alapján kidolgozott törvényjavaslatnak tervezete [150., 1898]
2t> az ügyvédség természetét megállapítani, ezen formulánál mint helyesnél kellene megállapodnunk. Az ügyvédségnek, mint az operae liberales egyikének ideális természetéből kiindulva azonban az ügyvédi megbízás természete a mandatum és a locatio conductio operis és operarum között foglal helyet. Az ügyvéd ugyanis ily ideális felfogás szerint nem tisztán a megbízónak béreltje, hanem egyszersmind annak patronusa, protectora is, ki önzetlen jóindulattal tartozik a megbízó ügyében eljárni, és azon fölényt, melyet szakképzettsége néki a laikus fele irányában ad, kizárólag annak javára tartozik felhasználni, ép úgy mint az orvos. Tisztán az ügyvéd becsületességére van bízva, hogy helyt nem álló megbízatásokat visszautasítson, és hogy az elvállalt ügyeket a legolcsóbb úton bonyolítsa le. Mert tényleg a laikus fél az ügyvédjének quasi ki van szolgáltatva, és egy emelkedett becsületérzés és kötelességtudás az, a mely az ügyvédet, nem is szólva a czélzatos ú. n. «Plusmacherei»-töl — hanem minden a felére nézve hátrányos gondatlanság és mulasztástól is visszatartja, daczára annak, hogy ellenőrizet és felügyelet nem gyakorolható, — ez képezi azután a psychologiai okát annak a miért az ügyvédség ideális természete a munkabéri szerződések jellege fölé emelkedik. Minthogy azonban a most levezetett természete az ügyvédi tevékenységnek tisztán discretionalis jellegű, ennélfogva ezen természet tényleges fenforgása is a discretio betartásától függ; mert ha ez be nem tartatik, az ügyvédi munkálkodás jóhiszeműségének és gondosságának szabályozója ugyanaz lesz, mint a kereskedőé és a mesteremberé, t. i. nem előlegzett bizalom, hanem a küzdelem árán, utólag megállapított — tehát nem lényegileg fenforgó — hanem csak utólag kivívott jó hírnév. Franezia és Angolországban az ügyvédi megbízás sui generis jogügylet természete tényleg fennáll, mert ott az ügyvédi kar a körülirt discretio betartását conditio sine qua попаак tartja, annyira, hogy az avocat díjait soha sem perli! Hazánkban, Ausztriában és a Német birodalomban ellenben a jelzett discretio betartása az ügyvéd anyagi tönkjét jelentené; az itt nem létezik, és ezért nálunk az ügyvédi megbízásnak nincsen is semminémű sui generis jogügyleti jellege. 29
