Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 17. kötet (150-153. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 17. (Budapest, 1899)
Dárday Dezső: Az ügyvédi díjak törvényhozási szabályozásának alapelvei és ezek alapján kidolgozott törvényjavaslatnak tervezete [150., 1898]
bíróság hivatalosan elfogadott, rendeletileg szabályzott díjszabás szerint kétannyi díjat kap, mint a mennyit a bíróság ugyanazon tárgyalásért az eljáró ügyvédnek nagylelkűen megállapít.» «Egyszerű kőműves mesterember, ha mint szakértő megidéztetik, megkapja az 5 frt napi díját: az ügyvédet pedig 2—В frt tárgyalási díjjal fizetik ki» stb. stb.* A mint ezen szemelvényekből is láthatjuk, az ügyvédség panaszai, főképen a bíróságok díj megállapít ásainak alacsony- sága és ingatagsága ellen irányulnak; mert főleg a bíróságok ezen költségmegállapítási gyakorlatában látják az ügyvédség sanyarú anyagi helyzetének okát, minél fogva a biró kezének megkötése végett követelik a kötelező díjszabást. Ha azonban ezek után a biró helyzetét vizsgáljuk az ügyvédi díjak megállapításának kérdésében, be kell látnunk, hogy az vetekedik az ügyvédekével tarthatatlanság tekintetében, sőt a biró valósággal odiosus színben tűnik fel azon gyanúsítások és panaszok terhe alatt, melyekkel a vitális érdekükben magukat veszélyeztetve érző ügyvédség, — mint alább látni fogjuk, túlnyomó részben tévesen — elhalmozza a bírákat. Mint a bírói kar egyik szerény tagja, nem hallgathatom ezen panaszokat a nélkül, hogy a bíróságok eljárását menteni és megmagyarázni ne igyekezzem. Igaz, hogy a felhozott panaszok és sérelmek nagyrészt találók, de ezek okai korántsem a bírói kar rosszindulatában vagy lelkiismeretlenségében keresendők, hanem mindenekelőtt abban, hogy a bírónak semminémű útmutatás nem áll rendelkezésére a díjmegállapítás körül, mert nemcsak hogy elismert elvek nem léteznek az ügyvédi munka ellenértékének megállapítására, melyeket akár az egyetemen vagy az irodalom tanulmányozásával el lehetne sajátítani, hanem még csak auctoritá- sok után sem lehet indulni, mert a felsőbíróságok gyakorlata ép oly ingatag, mint a többieké. * A felolvasás megtartása óta a többek között újabban is követelték az igazságügyminiszterhez intézett felterjesztéseikben a díjszabás kérdésének rendezését a győri, egri, pécsi, brassói, pozsonyi, soproni, székesfehérvári, szabadkai, szombathelyi, szegedi és miskolczi ügyvédi kamarák. 11 2. Bírói nézet a kérdésről. II
