Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 16. kötet (143-149. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 16. (Budapest, 1898)

Szakolczai Árpád: Az ujdonság kérdéséről a szabadalmi jogban [145., 1898]

20

»

miniszteri rendelet 27. §-ának 4. pontja értelmében megvitatás végett a szabadalmi tanács teljesülése elé terjesztette.*

Ezen vitatkoéás eredményeként a tanács 1896. évi október 29-én tartott teljesülésében a bevezetésben felsorolt 4 rendbeli elvet mondta ki, mire a kereskedelemügyi m. kir. miniszter úr 1897. évi február 5-én 4521. sz. a. kelt határozatával a kérdéses* szabadalmat a vám- és kereskedelmi szövetség értelmében az osztrák kereskedelmi miniszter úrral létrejött megállapodás alapján, a találmány bejelentésekor fennállott szabadalmi szabályok 29. §-a 1. a, bb) pontja értelmében ugyanazon szabályok 1. §-ával újdonság hiánya miatt megsemmisítette.

S most legyen szabad néhány szóval kitérnem az újdonság kérdésének azon részére, hogy az az érvényben lévő törvények mely rendszere szerint dönthető el a legigazságosabban, mert, a mint kifejtettük, a köziilet szabad forgalmának megkötése csak akkor jogosult, ha a feltaláló tényleg új találmányra kérte a szabadalmat. A bejelentési rendszer erre a czélra teljesen alkalmatlan. Itt a feltaláló helyét a bejelentő, a találmány helyét az akár más leírásából vett leírás képezi. A német Yorprüfungs System inquisitorius eljárásánál fogva nem létesítheti azt a megnyugvást, a melyet a contradictorius eljárás nyújt.

A magyar törvényben elfogadott felszólalási rendszer magában foglalja a contradictorius eljárás minden előnyeit. Azonban hibája mégis abban rejlik, hogy az újdonság közérdekű és közfontosságú kérdését a magánosok tetszésére bízza és ezektől függ, vájjon a bejelentés, habár nem is találmányt, vagy pedig régi találmányt tartalmaz, keresztül csúszszék a felszólalási határidőn és szabadalmazást kívánjon, és szabadalmi hatóságaink már is igen gyakran érezték a felszólalások hiányát, és nehéz szívvel bár, de ki kellett állítaniok a szabadalmi okiratot oly bejelentésre, melynél a találmány minden kellékei hiányoztak.

Nézetem szerint e bajon a szabadalmi ügyészség intézménye

* Az osztrák állam területén kezdeményezett szabadalmaknál per esetén a döntést a kereskedelmi miniszter magának tartotta fenn, a magyar területen kezdeményezettek tekintetében a Szabadalmi Tanács illetékessége lett megállapítva.

68