Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 16. kötet (143-149. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 16. (Budapest, 1898)
Szakolczai Árpád: Az ujdonság kérdéséről a szabadalmi jogban [145., 1898]
18 II. hogy ezen szabadalom oly természetű, hogy arra nem birsággal kötött szerződésben kikötött kedvezményi idő alkalmazandó. Az I. pontra nézve alperes fejtegeti, hogy jelen esetben egy Németországból behozott szabadalomról van szó; behozott szabadalom az, mely külföldön már gyakorlatban áll, de a monarchiában még nem alkalmaztatott és melynek tárgya még ide be nem hozatott. A jelen esetben alkalmazandó szabadalmi parancs ily szabadalmak megadásánál egyrészt megszorítja a szabadalom tartamát oly időre, a meddig a megfelelő külföldi szabadalom fennáll, de másrészről kevesebbet is követel ezen szabadalomnál, mint egy ily találmánynál, t. i. csak azt, hogy belföldön még gyakorlatba nem vétetett. A nyomtatványok által való közzétételről az ily behozott szabadalomról szóló 3. törvényszakasz nem tesz említést. Alperes ezen állítás igazolására hivatkozik Klimschrod C. Th.-nak 1855. évben megjelent «Die internationale Patentgesetzgebung nach ihren Prinzipien» ez. munkájára, melynek 8. §-ában a szerző a behozott szabadalmakról értekezvén, a következőket állítja: «Dieses Verfahren geht übrigens ohne Ausnahme von dem Principe aus, keine Sache zu pa- tentiren, deren nähere Beschreibung bereits veröffentlicht ist. Da nämlich die Beschreibungen patentirter Erfindungen in vielen Staaten sogleich nach der Patentverleihung veröffentlicht werden, so würden unter Festhaltung des obigen Principes in den wenigsten Fällen Einführungspatente verliehen werden können». Ellentmondásnak jelzi alperes azon álláspontot, hogy egyrészről a külföldi szabadalmazás elő volna írva, másrészt annak törvényes következménye a külföldi közzététel folytán az adott belföldi szabadalom megsemmisítendő volna. Hivatkozik e tekintetben alperes még az olasz törvény- hozásra, mely 4. czikkében kimondja, hogy oly találmány, mely külföldön már szabadalmazva van, habár a külföldi szabadalom megadása után közzététetett is, a belföldön szabadalmazható. így a belga törvény 1. czikkében határozottan mondja, 66
