Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 16. kötet (143-149. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 16. (Budapest, 1898)
Az ági öröklésről. Barna Ignácz, Enyiczkey Gábor és Kégl János jogászegyleti előadásai [143., 1898]
21 annyival, hogy az osztályos testvérek a szülejükről öröklött osztályrész tekintetében egymásnak szükségképeni örökösei legyenek. A tanítvány tökéletesbbíteni igyekszik a mester müvét. Az ő álláspontja szerint oly egyén, ki pusztán csak öröklött vagyonnal bir, érvényes végrendeletet nem tehetne, mihelyt az első szerző ágán öröklésre hivatott, vagyis ú. n. osztályos rokon létezik. Nem fogok az ági öröklési renddel kapcsolatba hozott köteles rész most jelzett elméletének tüzetes czáfolatába ereszkedni. En azzal más helyen már végeztem. Szerintem a köteles rész az örökhagyó személyes kötelezettségén alapúi, a mihez a vagyon eredetének semmi köze. Csak jeleznem kell, hogy az az elv: miszerint «az öröklött ági.vagyon az ági örökösöknek eo ipso köteles része is» semmi egyéb, mint a végrendelkezésí szabadságnak a vagyonok tekintélyes részére nézve teljes kizárása. Tehát csakugyan ott lennénk, mintha az osztrák általános polgári törvénykönyv és az országbirói ideiglenes szabályok által elismert általános végrendelkezési szabadságot megbántuk volna s most visszasóvárognánk a 48 előtti patriarchalís világba s ha már az egyszer eltemetett ősiséget teljesen fel nem támaszthatjuk, életre szeretnénk kelteni azt legalább a halálozások esetére való vagyonátszállásokra nézve. Tisztelt teljes ülés! En arról vagyok meggyőződve, hogy közönségünk jogérzete a lefolyt csaknem félszázados idő alatt a végrqndelkezési szabadsággal a vagyon minden nemére nézve annyira összeforrt, hogy arról, miszerint az évtizedek óta nyugodtan járt ösvényről a rég elhagyott útra visszaforduljunk s holt intézményeket erőszakkal új életre villanyozzunk, beszélni sem lehet. A vagyon eredete szerinti ági öröklésről mint a törvényi öröklés rendszeréről szó s megengedem, erős küzdelem folyhat még a készülő magánjogi törvénykönyv alkotásánál, miután ezen rendszer mellett hazánkban még az is nyomatékosan harczol, hogy ez a rendszer van birtokon belől. Eészemről hiszem, hogy a mint Teleszky 1882-iki tervezetében még az abba beplántált kiskiadásu ágiság «az osztályos testvérek ági örökösödése» sem vergődhetett zöld ágra, az 21