Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 16. kötet (143-149. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 16. (Budapest, 1898)

Az ági öröklésről. Barna Ignácz, Enyiczkey Gábor és Kégl János jogászegyleti előadásai [143., 1898]

21 annyival, hogy az osztályos testvérek a szülejükről öröklött osz­tályrész tekintetében egymásnak szükségképeni örökösei legye­nek. A tanítvány tökéletesbbíteni igyekszik a mester müvét. Az ő álláspontja szerint oly egyén, ki pusztán csak öröklött vagyon­nal bir, érvényes végrendeletet nem tehetne, mihelyt az első szerző ágán öröklésre hivatott, vagyis ú. n. osztályos rokon létezik. Nem fogok az ági öröklési renddel kapcsolatba hozott köte­les rész most jelzett elméletének tüzetes czáfolatába ereszkedni. En azzal más helyen már végeztem. Szerintem a köteles rész az örökhagyó személyes kötelezettségén alapúi, a mihez a vagyon eredetének semmi köze. Csak jeleznem kell, hogy az az elv: miszerint «az öröklött ági.vagyon az ági örökösöknek eo ipso köteles része is» semmi egyéb, mint a végrendelkezésí sza­badságnak a vagyonok tekintélyes részére nézve teljes ki­zárása. Tehát csakugyan ott lennénk, mintha az osztrák általános polgári törvénykönyv és az országbirói ideiglenes szabályok által elismert általános végrendelkezési szabadságot megbántuk volna s most visszasóvárognánk a 48 előtti patriarchalís világba s ha már az egyszer eltemetett ősiséget teljesen fel nem támaszthat­juk, életre szeretnénk kelteni azt legalább a halálozások esetére való vagyonátszállásokra nézve. Tisztelt teljes ülés! En arról vagyok meggyőződve, hogy közönségünk jogérzete a lefolyt csaknem félszázados idő alatt a végrqndelkezési szabadsággal a vagyon minden nemére nézve annyira összeforrt, hogy arról, miszerint az évtizedek óta nyu­godtan járt ösvényről a rég elhagyott útra visszaforduljunk s holt intézményeket erőszakkal új életre villanyozzunk, beszélni sem lehet. A vagyon eredete szerinti ági öröklésről mint a törvényi öröklés rendszeréről szó s megengedem, erős küzdelem folyhat még a készülő magánjogi törvénykönyv alkotásánál, miután ezen rendszer mellett hazánkban még az is nyomatékosan harczol, hogy ez a rendszer van birtokon belől. Eészemről hiszem, hogy a mint Teleszky 1882-iki terveze­tében még az abba beplántált kiskiadásu ágiság «az osztályos testvérek ági örökösödése» sem vergődhetett zöld ágra, az 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom