Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 16. kötet (143-149. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 16. (Budapest, 1898)
Horváth János: Az 1722/23. I. II. III. törvényczikkek által elfogadott pragmatica sanctio lényege és annak helyzete a magyar közjogban [146., 1898]
100 (Ez semmi más, mint az 1867. XII. t.-cz.-be iktatott kiegyezés- és dualismus alapelvei.) Az olasz tartományokban kitört zavargásokra vonatkozólag ezt mondja Kossuth: «lehetetlen aggodalommal nem tapasztalnunk a nyugalom bomladozásának azon jeleit, melyek a pragmatica sanctiónál fogva velünk egyesült birodalom némely részeiben mutatkoznak. Az 1848 márcz. 17-iki kir. leiratban ez áll, mikép Ő felsége egy a honi törvények értelmében független felelős ministerium fölállítása iránti óhajhoz hozzájárul; de utasítja a nádort, hogy oda munkálkodjék, hogy ezeknek hatásköre iránt czélszerü törvényjavaslatok alkottassanak a karok és rendek által is helyesen kedveltnek tartott ama legszorosabb kapocsnak kellő méltánylásával, mely a pragmatica sanctio által egyesült s atyai gondoskodásomra egyformán jogosított örökös tartományaim közt létezik.» A nagyfontosságú 1848 márcz. 31-iki kir. leirat a pragmatica sandióval szentesített birodalmi kapocs iránti hű ragaszkodást említ. A márcz. 31-iki kir. leirat még ugyanaz nap az alsótáblán discussió tárgyává lön téve, a radicál Madarász László így nyilatkozott, hogy a magyar hadaknak a haza határain kivűl alkalmazását, mi a leiratban előfordul, nem úgy érti, hogy azon hadakat más nemzetek megtámadására, vagy a pragmatica sanctio által velünk összekapcsolt tartományok belviszonyaiba avatkozásaira lehessen használni. Szóló úgy érti a pragmatica sandiót, hogy annálfogva kötelessége a magyarnak az aus- triai monarchia territorialis épségének föntartására segélyt nyújtani. Gróf Batthyány Lajos erre kijelenté, hogy : «a pragmatica sanctio értelmezésére nézve azt nyilvánítja a ministérium nevében, hogy az abból folyó kötelezettséget ő is úgy érti, miszerint tartozunk a monarchiát védeni, ha annak territorialis épsége megtámadtatik.» .......... Kossuth ugyanez alkalomból nagy beszédet mond, mibe bele van szőve az is, hogy: «mi egész e perczig a legtisztább hűség alapján állunk az uralkodó ház irányában, mely Austriának is trónján ül, s hogy ebből oly kapocs és viszony következik„ 180
