Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 16. kötet (143-149. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 16. (Budapest, 1898)
Horváth János: Az 1722/23. I. II. III. törvényczikkek által elfogadott pragmatica sanctio lényege és annak helyzete a magyar közjogban [146., 1898]
85 iöttetést akar Ő felsége megállapítani Magyarország s a többi örökös tartományok között» stb. Etanácskozmányok folyamán meg lett vitatva továbbá, hogy: «valamennyi örökös országok és tartományok statusai külön szövetség és szerződés által beleegyeznének, t. i. hogy a nőágnak ■csak egyetlen egy utóda alatt akarnak élni s általa kormányoz- tatni és igazgattatni. Mely szövetséges szerződés alkalmával azt is ki kellene dolgozni, mivel és mennyivel fognának a nevezett örökös országok és tartományok mind béke, mind háború idején a Magyarországon levő hadak s a magyar várak fönntartásához járulni; a tanácsosok jónak látják, hogy a nevezett örökös tartományoknak ezen tárgyban való határozatai a magyar rendek elé terjesztetnének». Ebből látható, hogy a magyar rendek a teendő lépés súlyos -és kényes természetű kérdéseivel teljesen tisztában voltak, de tisztában voltak azzal is, hogy itt nem ephemer természetű alkalmi egyesülésről lesz szó, de oly teendő előtt állanak, mely Magyarországot századokra fogja lekötni. «A nőági öröködés -elfogadása — írja Marczali — politikai szükség volt. Olyan, mely elől alig volt menekvés az ország nagy megrázkódtatása nélkül, talán végső veszedelme nélkül. De nemcsak ennek fölismerése érdeme az akkori államférfiaknak, hanem az is, hogy az ország önkéntes fölajánlásából eredőnek mutatták azt, a mi nem volt kikerülhető, és ily módon az alkotmány biztosítására használták föl a helyzetet.» (Id. m. 224. 1.) Utal erre Somsich Pál is (id. m. 158.1.), elősorolja mindama törvényeket, melyekre királyaink megesküdtek s erre a következtetésre jut: «Diese Gesetze erklären die Bulla aurea und die pragmatische Sanction, bestimmen deren wahren und unzweifelhaften Sinn und dadurch das historische Becht Ungarns . . Diese Gesetze verbinden Ungam mit Österreich nicht Kraft des Rechts des Stärkeren, mittelst Gewalt; sonderen sio verbinden das selbständige Königreich Ungarn, Kraft gegenseitiger freier Verträge, verbriefter und beschworener Urkunden, nach Recht und, Gesetz». Az 1722/23. évi országgyűlés teljes tudatában volt tehát annak is, hogy III. Károly a sanctio pragmaticának minő jog- jkövetkezményeket tulajdonított, midőn még oly országainak 165
