Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 16. kötet (143-149. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 16. (Budapest, 1898)
Horváth János: Az 1722/23. I. II. III. törvényczikkek által elfogadott pragmatica sanctio lényege és annak helyzete a magyar közjogban [146., 1898]
72 pragmatica sanctio által biztosított oly lényeges jogait csorbítja meg a nemzetnek, melyek megtartására a Fölséged császári őse : III. Károly esküje utódait is kötelezi.» — Liptómegye föliratában a következők olvashatók: — «nem hihetjük, hogy Austria, mely a történelem bizonyítása szerint viselt háborúiban többnyire szerzeményes jogai megvédése mellett vérezve, s kifelé a szerződések sérthetetlenségét ünnepélyesen proclamálván, befelé a pragmatica sanctió s az annyi hittel és évszázados gyakorlattal megerősített törvényes stipu- latiók s a fejedelmi szent fogadások érvényét megsemmisíthesse.» stb. Zemplémmegye föliratában pedig ezeket olvassuk: — «A nemzet maga is ragaszkodik a pragmatica sanctióhoz, mint a nemzet és fejedelmi ház között kötött egyezség kétoldalú okmányához; elismeri, hogy a mint ezt kölcsönös megállapodás kötötte, úgy azt el is veheti; de azt nem ismeri el, hogy mint szerződvényt egyoldalúlag módosítani és így vele az ősi alkotmányt is fölfüggeszteni lehetne stb ..........A leirat nem csak a pragmatica sanctio említett kölcsönösen megkötő természetével, hanem azon törvénynyel is ellenkezik, mely az okt. 20-iki pátensben is érvényesnek és fennállónak ismertetik el. Zemplénmegye 1861 február hó 4-iki gyűlésén gr. Andrássy Gyula többek közt ezt is mondá: «Igaz, О felsége maga is hivatkozik a pragmatica sanctiora, de ezt csak kivételekkel és módosításokkal ismeri el. Készemről nem ismerek oly törvényt, mely egy szerződésnek épségben tartása mellett megengedné, hogy annak egyes pontjai az egyik fél által módosíttassanak. A sanctio pragmatica kölcsönös szerződés, melyet egész épségben lehet csak föntartani, de egyoldalúlag módosítani nem.» Temesmegye fölirata: «kétoldalú szerződés természetével biró sanctio pragmaticát» említ, majd ismét írja: «Fölséged az október 20-iki diplomában a sanctio pragmaticára, mint elévül- hetlen jogerőben fennálló államalap és házi törvényre hivatkozni kegyeskedett stb.» Nyitramegye fölirata hangsúlyozza, hogy: «Fölséged maga is, valamint a múlt és okt. 20-iki kibocsátványában a pragmatica sanctiora, úgy a január 16-iki kegyelmes leiratban az 1790-iki törvényekre hivatkozik, a pragmatica sanctio és az idézett törlő 1
