Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 16. kötet (143-149. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 16. (Budapest, 1898)
Horváth János: Az 1722/23. I. II. III. törvényczikkek által elfogadott pragmatica sanctio lényege és annak helyzete a magyar közjogban [146., 1898]
63 Biharmegye 1789 okt. 16-án kelt föliratában ezt hangoztatja: ha humánus volt a jobbágyok szabadságát helyreállítani, a mit külömben megtettek volna maguk a rendek is, még sokkal emberségesebb az egész nemzetet, mely azon föltétel alatt adta át a sceptrumot, törvényes és pactumok által biztosított szabadságában fentartani». Biharmegye rendei 1790-ben decre- táltak, hogy készebbek mindent elszenvedni, mintsem az ország és nemzet végső elnyomattatásával törvényeiktől elállani, külömben is köteles 0 felsége az 1723 esztendőbeli Pragmatica Sanctio punctumainak megtartására. Biharmegye akkori iratai közt ez is olvasható: «patet successionem sexui foemines Austriaco per articulo 1., 2., 3., 4.. 5., 6., 7., 8. 1723. sub conditionem delatam, statim et primo et secundo gradu, facto ipsorum succedentium, lassam et interruptum esse. Quam obrem ut per novam conventionem, cum statibus regni ineundam, tam successio haec Augustae Domus rursus restabliri». (A can- celláriához küldött repraesentatio 7. pontja.) Majd ismét Biharmegye egymás decretumában olvassuk: «köteles О felsége az 1723. esztendőbeli Pragmatica Sanctio punctumainak megtartására, melyeknél fogva uralkodik az austriai ház leányága, következéskép ezek ellen semmi újítást nem tehet...» Pestmegye 1790-ben igy jelöli meg politikai irányát: «mind a fejedelem, s nemzet közt létező kölcsönös régi jogviszonyok megújitásának s kifejtésének, mind a mostani körülmények igényei szerint újabb szerződések köttetvén, polgári létünk teljes biztonsága megalapítassék.)) — Pestmegye ugyanakkor kijelenté azt is, hogy: «József császárnak a pragmatica sanctio feltételeit megszegő, alkotmányt s törvényeket sértő kormánya által a nemzet s az uralkodó ház közt létezett szerződés tényleg meg- semmisíttetett.» «Az 1790/91. évi politikai mozgalmakban legközönségesebbé lön végre Pestmegye példája szerint azon elhatározás, hogy miután Józsefnek az alaptörvényeket s a nemzet és fejedelmi ház közt létező szerződéseket megsértett kormánya a pragmatica sanctio által meghatározott trónöröködés folytonosságát megszakasztotta, újabb szerződés köttessék, s az újból szerkesztendő hitlevélben a nemzet alkotmányos jogainak és függetlenségének ez eddigieknél erősebb, hatékonyaid) biztosité143