Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 15. kötet (134-142. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 15. (Budapest, 1899)
Vámbéry Rusztem: A Relegatio eredményei és büntetési rendszerünk reformja [135., 1898]
davon überzeugt, dass meine Eintheilung für unmittelbare kri- minalpolitische Verwertung sich nicht eignet.» Szerénytelenség volna tehát egy oly probléma megoldását inczidentaliter csak meg is kísérteni, melyen egy Liszt, mint maga mondja, már húsz éve fáradozik, s nem is kívánok egyebet, mint az irányt megjelölni, melyben a megoldás keresendő. A Motivenstrafe egyrészt a bűntettes és a védelem arányossága, másrészt az egyedüli módozat arra nézve, hogy az a rendszer, melynek a földművelési büntető telep csak egyik eszköze, ne maradjon sikertelen. Mindazok, kik — bár nagyrészt öntudatlanul — ragaszkodnak ahhoz az elvhez, melyet a «bűn és büntetés arányossá, gának» nevezhetünk,1 egyrészt elfelejtik e tétel eredetét, másrészt nem tudnak megválni a visszatorlás elvétől. Midőn Montesquieu, a kriminálpolitika atyja — mint őt Bichard Schmidt nevezi — a bűntettes egyéni szabadságának védelmében azt mondja, hogy «c’ est le triomphe de la liberté, lorsque les lois criminelles tirent chaque peine de la nature particuliere du crime»,1 2 3 hozzátehette volna «et du criminel», mi által nem egy végzetes tévedéstől mentette volna meg a büntető törvényhozásokat. E nagy konczepcióju gondolatot csak részben fogták fel, egyrészt Beccaria, másrészt Voltaire t. i. azon részében, hogy az arányosság elve által a régi indokolatlan szigoron enyhítsenek, a mi különösen utóbbinak az egyszerű házi lopások eseteiben alkalmazott halálbüntetésről mondott szavaiban «il n’y a nulle proportion entre douze serviettes et la vie» nyert kifejezést. Egészen félreértették azonban Montes- quieu-t Németországban, hol arányosság alatt nem a büntetés súlyának viszonyát a deliktum súlyához értették, hanem a büntetés nemének a bűncselekmény neméhez való alkalmazását. Feuerbach tagadhatatlan érdeme az, hogy e visszafejlődésnek, mely veszedelmesen közeledett a taliohoz, a Németországban sok ideig irányadó 1813-iki bajor kódex által gátat vetett. Ha azonban figyelmesen nézzük Montesquieu szavait,8 1 Dr. Richard Schmidt: Die Aufgaben der Strafrechtspflege. 1895. 248. 1. 2 Esprit des lois. 1. XII. ch. 4. p. 100. 3 Günther-nek érdeme, hogy nagy munkájában rámutat arra a 6(5 88
