Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 15. kötet (134-142. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 15. (Budapest, 1899)
Vámbéry Rusztem: A Relegatio eredményei és büntetési rendszerünk reformja [135., 1898]
61 pedig főleg két okból: 1. mert rendkívüli költséges és legtöbb helyen valóságos kisajátítási eljárást vonna maga után; 2. s ez a főok, mert az illető fegyházak s fogházak vidékein lakó népesség ellen valóságos gazdasági merénylet, mely évenkint sok száz hecsületes embert megfosztana keresetétől, tehát a szabad lakosságra sokkal veszélyesebb, mint a fegyházi iparnak bárminő erős konkurrencziája. De ha így nem, hát hogyan? A megoldás nem könnyű, de nem is lehetetlen. Szerény nézetem szerint három irányban lehetne az expedienst keresni. A közmunkától (építés, útjavítás stb.) eltekintve, háromféleképen lehetne ugyanis az elitélteket a fegyház illetve fogház falain kívül foglalkoztatni. Figyelembe jöhetnének az állami bányák, de ezek már csak azért sem alkalmasak, mert egy-egy bánya körül u. n. bányalakosság tömörült, s az elitéltek alkalmazása e munkára ezeknek legvitálisabb érdekeit sértené. Különben is a berzászkai kőszénbánya az egyedüli, melynek egyes tárnái munkahiány miatt nem műveltetnek, de a helyi viszonyok folytán — Bökh kiváló szaktudósunk állítása szerint — e bányák sem alkalmasak e czélra. A második expedienst a dalmát szigetek nyújtanák, mely terv tudomásom szerint Lévay dr. gondolata. Kivihetősége ellen szól mindenekelőtt a terület közjogilag vitás volta, mert, bár Magyarország jogos igényét ugyan sohasem adta fel, mégis a tényleges állapot szerint Ausztriának része, továbbá a szállítás nehézsége, végül pedig az a körülmény, hogy a sziklás és hegydombos szigeteken csak igen csekély a művelhető terület. Magam részéről tehát inkább azt ajánlanám, hogy a belföldi állami uradalmak azon részén állíttassanak fel ily földművelési telepek, melyek müvel- hetővé tétele munkaerő hiánya, illetőleg túlköltséges volta miatt meg nem kiséreltetett. Ily területnek nem vagyunk hijján. A földművelési minisztérium legutolsó kimutatása szerint az ország területén 99881 kát. hold azon államjavak terjedelme, melyek mint terméketlenek, földadó alá nem esnek (részletes kimutatást mellőzöm). Már most alig képzelhető, hogy ez óriási felületen nem volna 2—3000 hold, melyet kellő munkával müvelhetövé ne lehetne tenni, még pedig olyképen, hogy egy- egy telep 2—300 holdból állana. Hangsúlyoznom kell azonban, hogy csak az állami tulajdont képező ingatlanokat tartom e 83
