Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 15. kötet (134-142. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 15. (Budapest, 1899)
Vámbéry Rusztem: A Relegatio eredményei és büntetési rendszerünk reformja [135., 1898]
58 behozták a fűzmivelést, de munkások hiánya és a kosarak értékesítése körül felmerült nehézségek miatt csakhamar beszüntették. Mindamellett - mondja az utolsó igazságügyminiszteri jelentés — az 1892—1894. években — eltekintve a sok helyt szabadban végzett favágástól és tisztogatástól -—• 30 fogház mellett teljesítettek az elitéltek a szabadban építkezési, szőlőmíve- lési, útrendezési, kertészeti, íöldmívelési, védgátépítési munkákat, valamint fűz- és nádvágást. Yoilá tout. Mindezt, igazán megvallva, inkább tekintem a régi patriarchális börtönviszonyok maradványának, reminiscentiának abból a korból, midőn a vármegye rabjai a téns viczispán kertjét gyomlálták vagy fát vágtak a nemesi kúrián, mint arra irányuló törekvésnek, hogy a szabadban való, czélirányos íöldmívelési munka nagy alapgondolata megvalósíttassák. Már pedig a btk. szelleme ennek korántsem mondana ellen, sőt pártolja is azt. A btk. által alapul vett progresszív rendszer fokozatát képező közvetítő intézet ugyanis kétségkívül a íöldmívelési munka szocziaiizáló hatásának elismerésén alapul, másrészt pedig a btk. 29. §-nak utolsó bekezdése egyenesen utal arra az eshetőségre, hogy a fegyenczek a fegyintézeten kívül alkalmaztatnak munka teljesítésére. De nemcsak a lehetőség van meg a íöldmívelési munka megvalósítására, hanem annak szüksége is fenforog, jobban mint Európa bármely országában. Fentebb már kifejtettem azt, hogy különösen két tekintet volt az, mely a földmívelő bűntettes-telepek mellett érvényesült; az egyik: a szabad ipar felmentése a rabmunka nyomasztó hatása alól, a másik: a prse- ventio, mely megköveteli, hogy a jó földművelésből és dolog- talan munkásokból ne neveljünk rossz ipari munkást s ne kergessük mintegy erővel a kriminalitás czentrumaiba: a városokba. Az első argumentum, melyre különben nem nagy súlyt helyezek, mert mint Tallack kitűnő munkájának * «competition of prison with free labour» czimű fejezetében kimutatja, inkább tendencziosus csatakiáltás, mint bizonyított tény, hazánkban * Penological and preventive principles. 208. 1. «Any injury to free industry arising from prison competition is, at the worst a very limited inconveniance.» 80
