Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 15. kötet (134-142. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 15. (Budapest, 1899)
Vámbéry Rusztem: A Relegatio eredményei és büntetési rendszerünk reformja [135., 1898]
56 tette eziránt az úttörő nyilatkozatot Debreczenben, midőn az iparosok a rabmunka konkurrencziája miatt panaszkodtak. Ugyancsak ő tett kísérleteket múlt évben az arató sztrájk alkalmából s remélhető, hogy praktikus eszejárása egy nagyobb koncepciójú reform megvalósítását is tervbe fogja venni. Mielőtt azonban a jövő feladatait vitatnék, lássuk, hogy mi történt nálunk az elitéltek földmívelési munkájára nézve a múltban. Magyarországon Balogh Jenő dr. kitűnő tudósunk volt az első, a ki már 1887-ben tartott jogászegyleti felolvasásában* reáutalt a mezőgazdasági munka fontosságára a büntetések végrehajtásában. «A szabadságvesztési büntetésnek a magán elzárást követő fokozatában — mondja említett értekezésében — czélszerűnek tartanám behozni a szabadban végzendő munkáltatást a fegyenczek közül azokra nézve, a kik korábban mezőgazdasági vagy ezzel rokon foglalkozásokat vagy a fegy- bázban nem gyakorolható, azonban a szabadságvesztés-büntetés czéljaival egyébként teljesen összeférő ipari foglalkozást űznek.» Bár ugyanekkor Balogh Jenő azt is kijelentette, hogy a kérdés a római kongresszus döntése által hosszú időre actualis fontosságot nyert, e jövendölése, sajnos, hazánkat illetőleg nem ment teljesedésbe. Azóta tíz esztendő múlt el, de a szakiroda- lom — Fayer kézikönyvét kivéve — nem tartotta érdemesnek a problémával behatóbban foglalkozni s azok a kísérletek, melyek az elítélteknek szabadban való munkáltatásával történtek, egyrészt nagyon is csekély számuak, másrészt pedig nélkülözik az egységes elvi alapot. Mielőtt azonban de lege ferenda indítványomat kifejteném, röviden ismertetnem kell a lex lata alapján történteket. Lipót- várott a fegyházi épület várfalain kívül eső posványos területből a fegyenczek több éven át tartó munkával 77 holdat tettek mívelhetővé, valamint az e területen emelt közvetítő intézetet is fegyenczek építették. Szamosujvárott pedig a fegyenczek egy része 465 napot töltött gyapjúmosással a Szamos folyó mellett.** * Balogh. ** Jelentés a m. kir. igazságügymin. 1875/87. évi működéséről. 162. 1. 78
