Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 15. kötet (134-142. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 15. (Budapest, 1899)
Vámbéry Rusztem: A Relegatio eredményei és büntetési rendszerünk reformja [135., 1898]
41 ben, hogy az ölés gyanúja reája hárul, — feljelentette s rövid idő múlva a férjet halálra Ítélték. Ez eset s ehhez hasonlók, minőket Mancelon munkájában1 bőven találhatni, tiszta képet nyújthatnak arról az erkölcsi kloakáról, melynek az abszurd családalapítási terv okozója volt. A relegácziónál ez máskép van. A kormány ugyan a relegáltaknak is ad nősülésí engedélyt — szerény véleményem szerint elég helytelenül — de ezt mindenkor csak éveken át tanúsított jó magaviselet esetén és csak azon feltétellel, hogy az illetőnek sikerül az individuális relegáczió előnyeit megszerezni.1 2 Minthogy a relegáltak ugyan rendszerint szokásos bűntettesek ugyan, de mégsem minden emberi erkölcstől megfosztott egyének s nagyban és egészben inkább a crinii- naloides-hez tartoznak, a nősülések — öt év alatt kilencz eset — nem vezettek oly rettentő viszonyokhoz, mint a felszabadult transportáltaknál. II. Egy másik nagy hibája volt a franczia transportácziónak a következetesség hiánya, minek folytán harmincz éven át minden rendszer és terv nélkül tapogatódzott a kormányzat. Telepeket állítottak fel oly helyeken, hol a föld müvelhetése ugyan nagyon is megfelelő, de az egészségi viszonyok lehetetlenítik a megélést. így 1853 óta Guyanában 11 helyen építettek házakat, ültettek fákat, egy szóval nagy költséggel berendezkedtek s alig hogy elkészültek, kénytelenek voltak odahagyni és pusztulásnak engedni a telepeket.3 Sokszor a már elhagyott telepeket újra felépítik, rendbehozzák, hogy aztán újra elhagyják, így pl. Pierret állítja, hogy a Montagne d’Argent-i telep négy Ízben hagyatott el és restauráltatott. E kapkodásnak legklasszikusabb példája a St. Luis-i kávéültetmény, melynél elmulasztották a nap és szél elleni védelemre szükséges sövény felállítását, minek folytán az ültetvények egy kis része elszáradt. Az igazgatóság kétségbe esik, elrendeli az ültetvény lekaszálását, de minthogy a kávécserjék a sarlónak ellenállnak, az igazgató jobb ügyhöz méltó energiával az egész telepet felgyujtatja.4 Hogy e folytonos tétovázás a trans1 Les bagnes et la colonisation pénale 1886. 2 Dépéclie au gouverneur de la Nouvelle Calédonie. Chautemps id. ш. 246 1. 3 Pierret: Transportation et colonisation pénale 80 1. 4 Leveliié i. m. 73. 1. 63
