Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 15. kötet (134-142. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 15. (Budapest, 1899)
Vámbéry Rusztem: A Relegatio eredményei és büntetési rendszerünk reformja [135., 1898]
számításához, hogy mily elenyészően csekély szám az a 375 bűncselekmény a kriminálitás apadásához képest a köztársaság egész területén. Ha ehhez hozzáteszszük, azt a tényt, hogy az öt év alatt — melyről a Chautemps jelentése szól — egyetlenegy emberölés, de még ennek kísérlete sem fordidt elő, hogy a rele- gáltak által elkövetett bűncselekmények túlnyomó nagy része (375 esetből 330!) csak súlyosabb természetű fegyelmi vétség» mint azt a kiszabott büntetések csekély súlya is tanúsítja, végül hogy azt az elenyésző csekély számú vagyoni deliktumot (3 év alatt 38), valamint a még csekélyebb számú (7) személy elleni bűncselekményt nem a benlakó szabad gyarmatosok ellen, hanem a relegáltak egymás ellen követték el, — másrészt pedig ezzel szembehelyezzük a relegáltak által végzett hasznos munkák egész sorát — úgy a legobjektivebb kritikus sem juthat más eredményre, minthogy a relegáczió valódi áldás a franczia gyarmatokra, másrészt pedig a legfényesebb sikerekkel dicsekedhetik az összes eddig alkalmazásban volt büntetésnemek közt. Venio nunc ad fortissimum argumentum. Mondottam, hogy a relegáczió hasznos volt a gyarmatokra, de most fordítsuk meg az érmet s nézzük vájjon a gyarmatok milyen hatást gyakoroltak a relegáltakra s főleg azok egészségi viszonyaira? E ponton támadták ugyanis legtöbben s legerősebben a transportácziót általában s a relegáczionális törvényjavaslatot különösen, mely a relegáczió helyéről általában nem tartalmazott intézkedést. Midőn a relegáczionális javaslat először került tárgyalás, alá t. i. 1883-ban, tartalmazott ez irányban is intézkedést, a mennyiben Uj-Kaledoniát, a Marquesas szigeteket, a Fu-Quoc szigetet és Guyanát jelölte ki a relegáczió helyéül, de minthogy a két szigetcsoport igen kis terjedelmű, ezenfelül pedig egészségtelen volt, az egész tervet elejtették.* Mikor pedig a javaslat ujabbi tárgyalásához 1885-ben a kormány a kamarában kijelentette, hogy a relegáczió Guyanába és Uj-Kaledoniába fog történni Fourichon és Jauréguiberry volt admirálisok valóságos szóhadjáratot indítottak, hogy e két gyarmat «rettenetes» éghajlati viszonyait az ellenzék lelkes rokonszenve közepette feltárják. Azt állították többek közt, hogy európai egyáltalán nem bírja * Dr. Bauei': id. h. 142. 1. 32 54
