Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 15. kötet (134-142. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 15. (Budapest, 1899)
Róth Pál: A szavatossági kötelezettség törvényi szabályozása [134., 1898]
arra alapított követelési jog a jogosított személyéhez tapad és tehát ennek halálával megszűnik. A rómaiaknál a mnnka kicsinylése a munkaerő kicsinylésére vezetett. Ha a rabszolga megöletett, családja nem vesztette el fentartóját, hanem csak a dominus károsodott vagyonának egy tárgyával. Ezen hiányok daczára az európai régibb magánjogok ezen kérdésben a római jog alapján állanak. Jelentékeny eltérést és önálló individuális jelleget csak a franczia jog mutat, sőt bátran állítható, hogy a szavatossági jog modern fejlődésének alapját a franczia jog képezi. Ezen okból legczélszerűbbnek tartom a TÓmai jog után mindjárt a franczia jognak a kérdésre vonatkozó alapelveit ismertetni. Miként láttuk, a római jog ismeri a mások delictumából származó szavatosságot, de csak bizonyos kivételes esetekben. Ami a római jogban és az annak alapján álló magánjogokban a a kivétel, az a franczia jogban a szabályt képezi. A franczia jog a mások cselekvéséből eredő szavatossági kötelezettséget a legtágabb mértékben állapítja meg. Azon személyek, kiket egy másik személy fölött felügyeleti jog illet, felelőssé tétetnek azon delictumért, melyet ez a felügyelet körében elkövet. A felügyeleti jogból kifolyólag azon kötelezettség támad, hogy a jogosított a delictumot elhárítsa. A code civile 1384 szakasza szerint azon személyek, kik a mások delictumáért szavatolnak, két osztályba soroltatnak, t. i. a szülők, nevelők és házfők osztályába egyrészt, másrészt pedig a commetantsok osztályába. Sociális és közgazdasági szempontból fontossággal csak ez utóbbiak bírván, beha- ban csupán ezekkel foglalkozom. Commetant az, ki valakire valamely üzletet biz, akire pedig az üzlet bizatik, az a préposé. De a puszta megbízás még nem elégséges a szavatosság megállapítására. A megbízónak azon joggal kell bírnia, hogy a megbízott tevékenységét ellenőrizhesse. A szavatossági kötelezettség a culpa in eligendo és in custodiendo jogvélelmén alapszik. Ezen jogvélelem az, mely a modern szavatossági törvényekben a munkaadó szavatossági kötelezettségét- a megbízott vagy felügyelő üzletvezető stb. hibájáért megállapítja. De a franczia joggyakorlat tovább megy és megállapítja a jogi személyek szavatosságát is alkalmazottjaik delictumáért. 5 5
